IV. Lipót osztrák őrgróf
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| IV. Lipót | |
| Osztrák őrgróf | |
| Uralkodási ideje | |
| 1136 – 1141 | |
| Elődje | III. Lipót |
| Utódja | II. Henrik |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Babenberg-ház |
| Született | 1108 |
| Elhunyt | 1141. október 18. (33 évesen) Niederalteich |
| Nyughelye | Heiligenkreuzi apátság |
| Édesapja | III. Lipót osztrák őrgróf |
| Édesanyja | Németországi Ágnes bajor hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Maria of Bohemia |
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Lipót témájú médiaállományokat. | |
IV. (Bőkezű) Lipót (?, 1108 – Niederalteich, 1141. október 18.) Babenberg-házi osztrák őrgróf 1136-tól, bajor herceg 1139-től.
Élete
[szerkesztés]III. Lipót osztrák őrgróf kisebbik fia volt, nem tisztázott, hogy miért ő örökölte a trónt bátyjai, Adalbert és II. (Jasomirgott) Henrik helyett.
Anyja, Németországi Ágnes révén a Hohenstauf-dinasztiával állt rokonságban. Ez a kapcsolat volt a forrása folyamatos versengéseinek a Welf-házzal, amelyben féltestvérét, III. Konrád német-római császárt támogatta. III. Konrád jutalmul neki ajándékozta a Welfektől elkobzott Bajor Hercegséget, míg testvérének, Jasomirgott Henriknek a Rajnai Palotagrófságot adta hűbérül. Bajorországban testvérén, Ottó freisingi püspökön keresztül oldotta meg a kormányzást.
Rövid uralkodásának legfontosabb eseménye „Mautern cseréje” volt Reginmar passaui püspökkel. A püspök megkapta a bécsi Szent Péter-templomot, cserébe az őrgróf kiterjedt birtokokat kapott a püspöktől Bécs körül, kivéve egy területet a városfalon kívül, ahol a mai Szent István-székesegyház épült.
1138-ban vette feleségül Máriát, I. Szobeszláv cseh fejedelem és Árpád-házi Adelhaid lányát, aki Lipót halála után III. Herman badeni őrgróf felesége lett.
Lipót váratlanul halt meg rövid uralkodás után. A trónon bátyja, Henrik követte.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopold, Duke of Bavaria című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Charles Cawley: Medieval Lands - Austria. (Hozzáférés: 2022. március 30.)
Irodalom
[szerkesztés]- Heinz Dopsch: 1122–1278. Die Länder und das Reich. Der Ostalpenraum im Hochmittelalter. (=Herwig Wolfram (szerk.): Österreichische Geschichte. Teil 1: Von der Urgeschichte bis zum Hochmittelalter.) Ueberreuter, Wien 2003, ISBN 3-8000-3973-7
- Walter Koch: Leopold IV. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 14. kőtet, Duncker & Humblot, Berlin 1985, ISBN 3-428-00195-8, 280–281. oldal (Digitalisat) (németül)
- Heinrich von Zeißberg: Leopold IV. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 18. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1883, 384 f. oldal (németül)
| Előző uralkodó: III. Lipót |
Következő uralkodó: II. Henrik |
| Előző uralkodó: X. Henrik |
Következő uralkodó: Konrád |