Heiligenkreuzi apátság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Heiligenkreuzi apátság
műemlékileg védett objektum
Az apátság temploma
Az apátság temploma
Egyházmegye Bécsi főegyházmegye
Építése 12. század
Stílus barokk építészet
Elérhetőség
Település Heiligenkreuz
Cím
  • Heiligenkreuz 2
  • Heiligenkreuz 1
Elhelyezkedése
Heiligenkreuzi apátság (Ausztria)
Heiligenkreuzi apátság
Heiligenkreuzi apátság
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 03′ 19″, k. h. 16° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 19″, k. h. 16° 07′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heiligenkreuzi apátság témájú médiaállományokat.
Coat of Arms of Heiligenkreuz Abbey.svg

A heiligenkreuzi apátság ciszterci kolostor Alsó-Ausztriában, amely 1133-as alapítása óta megszakítás nélkül működik. Ezzel a második legrégebbi folyamatosan működő ciszterci kolostor a világon a szintén ausztriai reini apátság után.[1]

Története[szerkesztés]

A kolostort a Babenberg-házból származó III. Lipót osztrák herceg alapította 1133-ban. Az első apát Gottschalk, a kolostor első lakói a burgundiai Morimond kolostorának szerzetesei voltak. A rendes kolostori élet 1133. szeptember 11-én kezdődött el. Az apátság templomában, egy értékes szekrényben őrzik III. Lipót fiának, a boldoggá avatott Freisingi Ottónak az ereklyéit. 1188. május 31-én V. Lipót osztrák herceg Krisztus keresztjének egy 24 centiméteres darabját ajándékozta az apátságnak; ez az ereklye az 1983-ban újjáépített keresztkápolnában látható. Az ereklyét V. Lipót 1182-ben kapta ajándékba IV. Balduin jeruzsálemi királytól.

Az apátság látképe

1683-ban a törökök megtámadták és felgyújtották az apátságot. A Clemens Scheffer apát idejében történt újjáépítés során az apátságot kibővítették és barokk stílusban építették át. 1734-ben VI. Károly az apátságnak adta a Szentgotthárdi apátságot, ez az állapot 1877-ig tartott. II. József szekularizációs rendelete (1782) az apátságot nem érintette, mivel a szerzetesek az ellenreformáció óta foglalkoztak oktatással, és ezt a tevékenységet a felvilágosodás is elismerte. 1802-ben egy filozófiai-teológiai oktatóközpontot létesítettek, amely Zwettl, Lilienfeld, Heiligenkreuz és Neukloster kolostorainak a lelkészképzésére szolgált. 1976-ban az Institutum Theologicum elnyerte a főiskolai rangot; ma a német nyelvterület egyik legnagyobb lelkészképző helye. 2007. január 28-án, Aquinói Szent Tamás ünnepén XVI. Benedek pápa pápai filozófiai-teológiai főiskola rangjára emelte.[2] 2007. szeptember 9-én XVI. Benedek meglátogatta az apátságot és a főiskolát.

Heiligenkreuz az alapítása óta megszakítás nélkül működik. Jelenleg körülbelül 75 szerzetes tartozik az apátsághoz. A szerzetesi élet súlypontja a liturgia és a latin nyelvű gregorián kórus gondozása. A szerzetesek egy része a 17 idetartozó plébániában végez lelkigondozói munkát, mások tudósként és tanárként a főiskolán tevékenykednek.

Heiligenkreuzot Ausztria egyik legkonzervatívabb és legpápahűbb kolostorának tartják, ami a szerzetesi hagyományok ápolásában (például gregorián kórus, latin nyelvű mise) és a katolikus egyház liberális áramlatainak éles kritikájában nyilvánul meg. A Merian magazin szerint[3] a főiskola a német nyelvterület konzervatív teológiájának része.

Épületek[szerkesztés]

Az apátsági templom főhajója

A háromhajós román stílusú bazilikát a 12. században fejezték be. A főhajó árkádos részét masszív oszlopokon álló boltívsor képezi, az oszlopok felső részét pillérfedőkő díszíti. A főhajót négyrészes bordás keresztboltozat fedi. A főhajó minden boltszakasza egy viszonylag kis karzati ablakon át kapja a fényt. Az oldalhajókat egy-egy dongaboltozat fedi, amelyeket boltövek tagolnak. A 13. században a román kórust nagyméretű gótikus csarnokkal helyettesítették, amelyet 1295-ben szenteltek fel. A négyzetes alaprajzú kórus közvetlenül a kereszthajóhoz csatlakozik. 1674-ben a templomhoz a főhajó és a bal oldali kereszthajó szögletében egy barokk tornyot toldottak. A kórus barokk bútorzatát Giovanni Giuliani faragta 1707-ben. Az orgonát 1804-ben Ignaz Kolber császári és királyi udvari orgonaépítő mester építette.

A szokásos harangokon kívül Heiligenkreuzban található Ausztria egyedüli olyan harangjátéka, amelynek 43 harangját billentyűzet segítségével lehet megszólaltatni. A harangjátékot minden év augusztusának első hétvégéjén koncertszerűen megszólaltatják; év közben minden egész óra előtt tíz perccel megszólal egy egyházi dallam, amely a liturgikus időszaknak felel meg.

A kolostor udvarán található fogadalmi oszlopot Giovanni Giuliani szobrász és Elias Hügel kőfaragómester készítették. Itt látható az 1739-ben készült József-kút is.

A templomtól délre áll az 1240-ben elkészült kerengő.

A kolostorban található a Babenberg-házbeli IV. Lipót, V. Lipót, I. Frigyes és II. Frigyes sírja, valamint Freisingi Ottó ereklyéi.

Gazdasági tevékenység[szerkesztés]

A kolostorhoz tartozik egy fűrészüzem, amely a környékbeli erdők fáját dolgozza fel. A fűrészüzemhez csatlakozó távhőszolgáltató fűti az apátság egyes részeit. Szintén az apátsághoz tartozik a gumpoldskircheni Klosterweingut Thallern szőlészet.

Híres személyiségek[szerkesztés]

Az udvar a József-kúttal
Közelkép a fogadalmi oszlopról

Heiligenkreuzi apátok[szerkesztés]

  • Marquard (1186-1203)
  • Egilolf (1228-1242)
  • Gutolf krónikás, filozófus († 1300 körül)
  • Konrad Schmids (1547-1558)
  • Ulrich Müller (1558-1584)
  • Johann Rueff (1585-1599)
  • Michael Schnabel (1637-1658)
  • Klemens Schaeffer építész (1658-1693)
  • Marian Schirmer (1693-1705)
  • Gerhard Weichselberger (1705-1728)
  • Robert Leeb építész (1728-1755)
  • Alberich Fritz (1756-1787)
  • Gregor Pöck (1862-1945)
  • Karl Braunstorfer (1945-1969)
  • Franz Gaumannmüller (1969-1983)
  • Gerhard Hradil (1983-1999)
  • Gregor Henckel-Donnersmarck (1999 óta)

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Rein Abbey. Graz Tourismus. [2009. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 23.)
  2. Kath.net: Stift Heiligenkreuz zur Päpstlichen Hochschule erhoben 2007. február 8.
  3. Merian 2007/07, Jahreszeiten Verlag, ISBN 978-3-8342-0707-4, 95. oldal

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stift Heiligenkreuz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Heiligenkreuz Abbey című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Hermann Watzl: "… in loco, qui nunc ad sanctam crucem vocatur …" Quellen und Abhandlungen zur Geschichte des Stiftes Heiligenkreuz. Heiligenkreuzer Verlag, 1987.
  • Luigi DiGiovine: Heiligenkreuz. Styria, Graz-Wien 1983, ISBN 3-222-11489-7
  • Dagobert Frey: Das Stift Heiligenkreuz. Filser, Wien u. a. 1926
  • Franz Gaumannmüller: Die mittelalterliche Klosteranlage der Abtei Heiligenkreuz. Heiligenkreuzer Verlag, Heiligenkreuz 1967
  • Alkuin Volker Schachenmayr: Prägende Professoren in der Entwicklung des theologischen Lehrbetriebes im Cistercienserstift Heiligenkreuz 1802-2002. Bernardus, Langwaden 2004, ISBN 3-937634-08-8
  • Alkuin Volker Schachenmayr: Karl Braunstorfer (1895-1978), Abt von Heiligenkreuz und Abtpräses der Österreichischen Cistercienserkongregation. Lukas Verlag, Berlin 2005, ISBN 3-936872-64-3

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heiligenkreuzi apátság témájú médiaállományokat.