Hernyék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hernyék
Hernyék címere
Hernyék címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Bundics Tibor[1]
Irányítószám 8957
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 90 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 8,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernyék (Magyarország)
Hernyék
Hernyék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 39′ 01″, k. h. 16° 38′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 01″, k. h. 16° 38′ 29″
Hernyék (Zala megye)
Hernyék
Hernyék
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernyék témájú médiaállományokat.

Hernyék község Zala megyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése[szerkesztés]

Lentitől északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Hernyék nevét 1322-ben említette először oklevél Hernech alakban. A falu a hagyományok szerint egykor nem a mai helyén állt, melyet az itt található "pusztatemető" nevű hely is sejtet.

1324. december 26-án, említették a falu nevét ismét egy Visegrádon kelt adománylevelében, melyben I. Károly király Lendvai (Bánfi) Miklósnak adományozta Csömödérrel és Várföldével együtt.

A 14. században a falu a szentpéterföldi Őzi család birtokába került. 1472-ben Őzi Györgyé, majd annak halála után ismét a Bánffy családé, Lendvay Bánfi Miklós birtoka lett. A Bánffyaké maradt Bánffy Kristóf haláláig, egészen 1644-ig.

1524-ben három zsellér élt csak a birtokon. 1542-ben 12 portát említettek itt, 6 év múlva pedig már csak hét porta volt itt említve. Ebből egy a bíróé, 4 új, 1 idegené (jövevény), 1 majorsági (uradalmi). Ekkor 11 zsellér élt a faluban. 1644-ben Bánffy Kristóffal kihalt a család és a birtok a környék Bánffy birtokaihoz hasonlóan a gróf Nádasdy családé lett. Hernyéket a környékbeli falvakhoz hasonlóan a török ugyancsak elpusztította. Pusztulása után a földeket a környező falvak jobbágyai használták bérlet fejében. Nádasdy Ferencet, a Wesselényi-összeesküvés miatt Frangepán Kristóffal és Zrínyi Péterrel együtt kivégezték, birtokai a kincstárra szálltak.

Az elpusztult falut: a sok éve lakatlan Hernyék pusztát 1678-ban, Peszleg Mihálynak adták ki betelepítésre, majd 1866-ban megtörtént a falu határában lévő földek tagosítása is.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]