Pórszombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pórszombat
Pórszombat címere
Pórszombat címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Tánczos László[1]
Irányítószám 8986
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 287 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 17,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pórszombat (Magyarország)
Pórszombat
Pórszombat
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 16° 34′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 16° 34′ 21″
Pórszombat (Zala megye)
Pórszombat
Pórszombat
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pórszombat témájú médiaállományokat.

Pórszombat község Zala megyében, a Lenti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Göcsej nyugati oldalán, Zalaegerszegtől 30 km-re, Csesztregtől keletre fekvő település.

Földrajza[szerkesztés]

A Medes-patak dombokkal körülvett völgyében, erdőkkel körülvett területen fekszik, a településen átfolyik a Morgos patak, mely a falu végén a Medes-patakba ömlik. A falu és környéke természeti értékekben gazdag, főként a patak völgye és az erdők környéke.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevének előtagja Pór nevű birtokosára, más vélemények szerint lakói foglalkozására, társadalmi helyzetére utal, míg utótagja a szombatonként itt tartott vásárokra utal.

Története[szerkesztés]

Pórszombat nevét először 1425-ben, Zsigmond király korában említette először egy határjárási leírás Porzombathya néven.

A település 1461-ben Szent György várához tartozott, majd a 17. század végén a területet Esterházy Pál szerezte meg, ez időtől az Esterházy hercegi birtokokhoz tartozott.

1875-ben állami iskola épült, a környéken az elsők között itt Pórszombaton, valamint Zalabaksán.

A falu lakosai kisbirtokosok voltak, kereseti lehetőségük a faluban élő Máyer Lipótnál, valamint Mohaupt Oswald uraságnál volt, utóbbi itt l876-ban téglagyárat, l898-ban deszkagyárat alapított. A téglagyár az 1990-es évekig működött.

Az Első világháború véget vetett a falu gazdasági fejlődésének. Később az 1924. évi földreform több családot földhöz, házhelyhez juttatott, ekkor épült be a mai Petőfi utca is.

2002. évben a Szentegyházi tetőn - a török időkben elpusztult Medes falu templomának helyén - 20 méteres tölgyfából faragott kereszt került felállításra az elpusztult Medes és templomának, valamint annak a 66 településnek az emlékére, melyeket az 1600-as években Kanizsa eleste után rombolt le a török.

Pórszombat község a rendszerváltás óta Kálócfa, Kerkabarabás, Kozmadombja, Pusztaapáti, Szilvágy, Zalabaksa községekkel alkot körjegyzőséget, Zalabaksa székhellyel.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Templom
  • Állított kereszt a Medesen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pórszombat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]