Esztergályhorváti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nagyhorváti szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Esztergályhorváti
Esztergályhorváti címere
Esztergályhorváti címere
Esztergályhorváti zászlaja
Esztergályhorváti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás község
Polgármester Brunner Tibor Kálmán (független)[1]
Irányítószám 8742
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség429 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség24,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Esztergályhorváti (Magyarország)
Esztergályhorváti
Esztergályhorváti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 17° 06′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 06″, k. h. 17° 06′ 31″
Esztergályhorváti (Zala megye)
Esztergályhorváti
Esztergályhorváti
Pozíció Zala megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergályhorváti témájú médiaállományokat.

Esztergályhorváti község Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a GalambokZalaapáti közti 7522-es út keresztezi, amelyből déli határszélén a Zalavárról kiágazó 7512-es út, déli külterületén az EgeraracsaDióskál-Pacsa közt húzódó 7526-os út, belterületén pedig a Nagyhorváti településrészre vezető 75 122-es számú bekötőút ágazik ki. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.

Története[szerkesztés]

A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.

Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.[3] Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.

1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.

A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.

Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.

2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kocsis Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Kocsis Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Kocsis Lajos (független)[6]
  • 2002–2006: Kocsis Lajos (független)[7]
  • 2006–2010: Kocsis Lajos (független)[8]
  • 2010–2014: Kocsis Lajos (független)[9]
  • 2014–2019: Rékasi Csabáné (független)[10]
  • 2020-tól: Brunner Tibor Kálmán (független)[1]

A településen a 2019. október 13-i rendes önkormányzati választáson nem sikerült polgármestert választani, mert az élen szavazategyenlőség alakult ki, a négy jelölt közül kettő, Brunner Tibor Kálmán és Farkas Tibor között.[11] Az időközi választás időpontját 2020. január 12-ére tűzték ki, ezen mind a négy korábbi jelölt elindult, de Brunner Tibor Kálmán több mint másfélszeresére tudta növelni szavazatainak számát, amivel magabiztosan szerezte meg a győzelmet.[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 81,3%, cigány 11,6%, német 6,3%. A lakosok 84,2%-a római katolikusnak, 1,6% reformátusnak, 7,89% felekezeten kívülinek vallotta magát (6% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Esztergályhorváti települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Más források szerint 1273-ban említik először.
  4. Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  10. Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  11. Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  12. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]