Rédics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rédics
Présház
Présház
Rédics címere
Rédics címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Soós Endréné[1]
Irányítószám 8978
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 881 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rédics (Magyarország)
Rédics
Rédics
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 36′ 51″, k. h. 16° 29′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 51″, k. h. 16° 29′ 15″
Rédics (Zala megye)
Rédics
Rédics
Pozíció Zala megye térképén
Rédics weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rédics témájú médiaállományokat.

Rédics (szlovénül Redič) község Zala megyében, a Lenti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rédics a szlovén határ mellett található, a Hetésben, Lentitől 4 km-re nyugatra, Göntérházától 4 km-re keletre, a 75-ös és a 86-os út találkozásánál.

A MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalának végállomása.

Története[szerkesztés]

A település már a római korban is lakott lehetett, mivel római kori sírokat találtak a település határában. Ebből a korból maradt fent az úgynevezett Római út, ami a Baltikumból Itáliába szállított sárga drágakőről kapta a Borostyánkőút nevet. Először 1236-ban említik az oklevelek, Radus falu néven. Az első birtokosai a 17. század közepéig a Bánffyk voltak. Judicatus Redycz néven itt székelt a Bánffy uradalom bírósága.

A Bánffy család kihalása után a birtok, nőágon Nádasdy Ferenc tulajdonába került, akit 1670-ben lefejeztek, a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt. A területet az Esterházyk vásárolták meg.

Az 1848-49-es szabadságharcban 17 rédicsi fiatal vett részt:
Balaicz József, Illyés Miklós, Posgal László, Tóth József, Tüske Ignác, Major Szakály Ferenc, Tüske László, Varga Balázs, Györkös Péter, Kancsal Alajos Lajos, Söjtöri István, Tóth Mihály, Kovács Mihály, Tüske Mór, Varga János, Zsoldos József, Völgyi Vendel.

A falu népessége a kiegyezést követően magasan növekedett. Az első menetrendszerű vonat 1890. október 19-én indult Rédicsen keresztül Zalaegerszegről Csáktornyára. Az 1870-es években a zalalövői, 1877-től a zalabaksai, 1895-től az alsólendvai, 1925-től a határon inneni alsólendvai (Lenti), majd 1941-től a lenti járáshoz tartozott.

1919. augusztus 25-én kijelölték a magyar-szerb-horvát-szlovén határvonalat. 1919. november 29-én került sor a rédicsi határincidensre, amikor egy magyar határrendőrszázad átlépte a demarkációs vonalat, Alsólendvánál azonban gyalogsági és ágyútüzet is kapott, mire visszavonult a magyar területre.[3]

Az I. világháború alatt 36, a II. világháború alatt pedig 35 fő halt meg a településen.

A településen és a vasútállomás környezetében is láthatóak az 1950-es évek határzárának műszaki-katonai objektumai, a "bunkerek", kiépített lőállások.

A Göntérháza felé menő 8 km-es közúti kapcsolatának visszaállítására 2014. október 14-én került sor.[4]

Sport[szerkesztés]

  • A község labdarúgócsapata a megyei II. osztályban szerepel, miután megnyerte a városkörnyéki bajnokságot. A sportegyesület neve: Rédics Község Sport Egyesülete. A csapatnak van ifi csapata is, ami jobban teljesít, mint a nagy.[5]
  • A településen asztalitenisz szakosztály működik, ami a Rédics Községi Sportegyesület keretein belül működik. A szabadidős jellegű céllal létrejött csoport mára a Zala Megyei Bajnokságban szerepel.[6]

Kultúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A községen egy általános iskola (Móra Ferenc Általános Iskola[7]) és egy óvoda működik.[8] 2008-ban az iskola az iskolafelújítási pályázaton 14 millió forintot nyert az intézmény felújítására.[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

Présház Rédicsen
A 2007-ben bezárt határátkelőhely


Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Szijártóháza Külsősárd, Belsősárd Héraldique meuble compas.svg
Göntérháza

Észak
Nyugat  Rédics  Kelet
Dél

Lenti
Lendva Lendva, Lendvadedes Lendvadedes, Gosztola