Felsőpálfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőpálfa (Palovec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Kisszabadka
Jogállás falu
Alapítás éve 1259
Polgármester Josip Šegović
Irányítószám 40321
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 1129 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőpálfa (Horvátország)
Felsőpálfa
Felsőpálfa
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 23′ 20″, k. h. 16° 32′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 20″, k. h. 16° 32′ 50″

Felsőpálfa (horvátul Palovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Kisszabadkához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 8 km-re keletre az A4-es autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést Hahót nemzetség Buzád ágának birtokaként "Polona" néven említik először 1259-ben.[2] 1366-ban "Poss. Palouch", 1478-ban "Paulowecz" néven szerepel a csáktornyai uradalom falvai között.[3]

A csáktornyai uradalom részeként I. Lajos király 1350-ben Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is.

1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " PALOVECZ. Horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szoboticzának szomszédságában, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító." [4]

1910-ben 796, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920-ig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarország része volt, majd visszakerült a jugoszláv államhoz. 2010-ben 1129 lakosa volt.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  2. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest 1900.
  3. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.