Muraszerdahely
| Muraszerdahely (Mursko Središće) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Muraköz | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1334 | ||
| Polgármester | Dobranić Josip (HSLS) | ||
| Irányítószám | 40315 | ||
| Körzethívószám | (+385) 040 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5855 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 195 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 167 m | ||
| Terület | 33,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 30′, k. h. 16° 26′46.500000°N 16.433333°EKoordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 16° 26′46.500000°N 16.433333°E | |||
| Muraszerdahely weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszerdahely témájú médiaállományokat. | |||
Muraszerdahely (horvátul: Mursko Središće, vendül: Mürsko vagy Mörsko Središče) kisváros és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.
A község (járás) települései
[szerkesztés]Muraszerdahely községhez közigazgatásilag még Bányavár, Lapány, Muraréthát és Muraszentkereszt települések tartoznak.
Fekvése
[szerkesztés]A város a Mura mellett, a magyar határtól 3 km, közvetlenül a szlovén határnál, Lentitől 22 km-re, Lendvától 6 km-re délre fekszik. Vasútvonalát 1890. október 12-én adták át a Csáktornya-Lendva-Rédics-Zalaegerszeg-vasútvonalként, ma a Lendva felé haladó szárnyvonal része.
Története
[szerkesztés]Már a római korban lakott hely volt és a Mura mentén évszázadok óta vízimalmok működtek. A települést és első, Szent Márton tiszteletére szentelt templomát 1334-ben említik először "Sancti Martini in Zredysche" néven. 1458-ban már mezővárosként "Opidum Zerdahel" néven szerepel.[2] 1477-ben már fontos kereskedelmi állomás volt a közeli Csáktornyával és Perlakkal együtt.
1650-ben "Mura Zerdahel" alakban említik. 1660-ban már állt Szent Márton tiszteletére szentelt kápolnája, 1716-ban pedig felépült a Szent László tiszteletére szentelt kápolna is, melyet többszöri megújítás után 1820-ig használtak. 1690-ben a gótikus templomot elmosta az árvíz és ezután barokk stílusban épült újra. 1771-ben 59 házat számláltak a településen 412 lakossal. 1802-ben már 586 volt a lakosok száma. 1857-ben 138 háza és 938 lakosa volt. 1889-ben a Lendva-Csáktornya főút megépülése elősegítette a fejlődést, ekkor épült a vasúti híd is a Murán.
A 20. század elején a közeli kőolajmezők felfedezésének köszönhetően a település fejlődése felgyorsult, 1901-ben elsőként Európának ezen a részén már kőolajvezeték kötötte össze Muraszerdahelyt és Selnicát. 1910-ben 1474 lakosa volt, közülük 1245 horvát, 227 magyar és 2 német nemzetiségű volt.[3] A trianoni békeszerződésig, majd 1941-1945 újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.
Az első világháború után 1921-ben szenet is találtak és 1926-ban megnyílt az első szénbánya is. A széntermelés az 1950-es és 60-as években érte el csúcspontját, később azonban a kitermelés gazdaságtalanná vált. Ma főleg a város textilipara fejlett a Modeks textilgyárnak köszönhetően, emellett az építőipar és a kereskedelem, valamint a turizmus jelent bevételt a városnak. Muraszerdahely 1997-ben kapott városi rangot.
2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 7200 lakosa volt, magának a városnak 6548 lakosából 6260 horvát volt.
Gazdaság
[szerkesztés]A gazdasági ágak közül a legfontosabb az ipar. A terület domináns iparágai: textilipar, építőipar és vendéglátás. A legtöbb munkaképes korú Csáktornyára jár dolgozni, amely a térség ipari és gazdasági központja.
A Muraköz térségében a gázellátás nagyon fejlett. Érdemes megjegyezni, hogy a Muraköz első gázvezetékkel ellátott települése Muraszerdahely városa volt, amely 1956-ban 600 háztartás számára rendelkezett gázelosztással. A vízellátó és szennyvízhálózatot minden településen kifejlesztették, egyes településeken a helyi vízellátó rendszerekkel.
Az áramellátás is nagyon fejlett. Az ellátási hálózat túlnyomórészt légvezetékes, kisebb részben föld alatti vezetékes. A hulladékgyűjtés a helyi önkormányzat szintjén megoldódik, és mindegyik önkormányzatnak van egy szabályozott hulladéklerakója a területén.
Közlekedés
[szerkesztés]A várost erősen terheli a forgalom, mivel a szlovén határ közelében található, így az úthálózat is túlterhelt, különösen nyáron, amikor a külföldi turisták özönlenek be. Régóta keresik az áthaladó forgalom csökkentésére szolgáló megoldást, de a legjobb megoldás egy másik határátkelőhely lenne, amely megoldaná a város közlekedési problémáját. A 10 km-re fekvő Bottornya (Podturen) ideális határátkelőhely lenne, mivel Szlovéniával és Magyarországgal határos, és könnyebb megegyezni a szlovénokkal vagy a magyarokkal. Ez a téma már szóba került Budapesten és a horvát kormányban is.
A terület közlekedési rendszere a Muraköz főúthálózatának részét képezi, gerince pedig a 209-es állami út Varasd – Drávavásárhely – Csáktornya – Szentilona – Muraszerdahely.
A következő fontos főút a Ž2003 számú megyei út - Muraszentmárton – Muraszerdahely – Bottornya, amely összeköti a murai terület településeit. Ezeket az utakat az elmúlt években felújították, bővítették és szabályozták, és megpróbálták megteremteni az optimális forgalmi feltételeket.
Népessége
[szerkesztés]A község népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5][6] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 2.211 | 2.416 | 2.710 | 3.069 | 3.435 | 3.682 | 4.062 | 4.630 | 5.207 | 5.671 | 5.878 | 6.483 | 6.421 | 6.631 | 6.548 | 6.307 | 5.855 |
A város népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8][9] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 939 | 1.009 | 1.112 | 1.240 | 1.420 | 1.474 | 1.630 | 1.707 | 1.975 | 2.241 | 2.389 | 2.691 | 2.995 | 3.331 | 3.322 | 3.444 | 3.321 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A település első, 1334-ben említett temploma[10] még gótikus stílusban épült, ezt azonban 1690-ben elmosta a Mura áradása. Ekkor barokk stílusban építették újjá. 1946-óta plébániatemplom, melyet augusztus 15-én a Nagyboldogasszony és Szent László király tiszteletére szenteltek fel újra. A templom hosszúkás, egyhajós, téglalap alaprajzú,észak-déli tájolású épület. Sekrestyéje a sokszögű szentély keleti oldalán található, harangtornya, mely a főhomlokzat előtt áll 1793 körül épült. A templom berendezése 18. századi, három késő barokk oltára van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2026. január 19.)
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2619.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap
- A város információs portálja Archiválva 2010. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
