Ugrás a tartalomhoz

Muraszerdahely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muraszerdahely (Mursko Središće)
Muraszerdahely címere
Muraszerdahely címere
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
Jogállásváros
Alapítás éve1334
PolgármesterDobranić Josip (HSLS)
Irányítószám40315
Körzethívószám(+385) 040
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség5855 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség195 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Terület33,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′, k. h. 16° 26′46.500000°N 16.433333°EKoordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 16° 26′46.500000°N 16.433333°E
Muraszerdahely weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszerdahely témájú médiaállományokat.

Muraszerdahely (horvátul: Mursko Središće, vendül: Mürsko vagy Mörsko Središče) kisváros és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.

A község (járás) települései

[szerkesztés]

Muraszerdahely községhez közigazgatásilag még Bányavár, Lapány, Muraréthát és Muraszentkereszt települések tartoznak.

Fekvése

[szerkesztés]

A város a Mura mellett, a magyar határtól 3 km, közvetlenül a szlovén határnál, Lentitől 22 km-re, Lendvától 6 km-re délre fekszik. Vasútvonalát 1890. október 12-én adták át a Csáktornya-Lendva-Rédics-Zalaegerszeg-vasútvonalként, ma a Lendva felé haladó szárnyvonal része.

Története

[szerkesztés]

Már a római korban lakott hely volt és a Mura mentén évszázadok óta vízimalmok működtek. A települést és első, Szent Márton tiszteletére szentelt templomát 1334-ben említik először "Sancti Martini in Zredysche" néven. 1458-ban már mezővárosként "Opidum Zerdahel" néven szerepel.[2] 1477-ben már fontos kereskedelmi állomás volt a közeli Csáktornyával és Perlakkal együtt.

1650-ben "Mura Zerdahel" alakban említik. 1660-ban már állt Szent Márton tiszteletére szentelt kápolnája, 1716-ban pedig felépült a Szent László tiszteletére szentelt kápolna is, melyet többszöri megújítás után 1820-ig használtak. 1690-ben a gótikus templomot elmosta az árvíz és ezután barokk stílusban épült újra. 1771-ben 59 házat számláltak a településen 412 lakossal. 1802-ben már 586 volt a lakosok száma. 1857-ben 138 háza és 938 lakosa volt. 1889-ben a Lendva-Csáktornya főút megépülése elősegítette a fejlődést, ekkor épült a vasúti híd is a Murán.

A 20. század elején a közeli kőolajmezők felfedezésének köszönhetően a település fejlődése felgyorsult, 1901-ben elsőként Európának ezen a részén már kőolajvezeték kötötte össze Muraszerdahelyt és Selnicát. 1910-ben 1474 lakosa volt, közülük 1245 horvát, 227 magyar és 2 német nemzetiségű volt.[3] A trianoni békeszerződésig, majd 1941-1945 újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.

Az első világháború után 1921-ben szenet is találtak és 1926-ban megnyílt az első szénbánya is. A széntermelés az 1950-es és 60-as években érte el csúcspontját, később azonban a kitermelés gazdaságtalanná vált. Ma főleg a város textilipara fejlett a Modeks textilgyárnak köszönhetően, emellett az építőipar és a kereskedelem, valamint a turizmus jelent bevételt a városnak. Muraszerdahely 1997-ben kapott városi rangot.

2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 7200 lakosa volt, magának a városnak 6548 lakosából 6260 horvát volt.

Gazdaság

[szerkesztés]

A gazdasági ágak közül a legfontosabb az ipar. A terület domináns iparágai: textilipar, építőipar és vendéglátás. A legtöbb munkaképes korú Csáktornyára jár dolgozni, amely a térség ipari és gazdasági központja.

A Muraköz térségében a gázellátás nagyon fejlett. Érdemes megjegyezni, hogy a Muraköz első gázvezetékkel ellátott települése Muraszerdahely városa volt, amely 1956-ban 600 háztartás számára rendelkezett gázelosztással. A vízellátó és szennyvízhálózatot minden településen kifejlesztették, egyes településeken a helyi vízellátó rendszerekkel.

Az áramellátás is nagyon fejlett. Az ellátási hálózat túlnyomórészt légvezetékes, kisebb részben föld alatti vezetékes. A hulladékgyűjtés a helyi önkormányzat szintjén megoldódik, és mindegyik önkormányzatnak van egy szabályozott hulladéklerakója a területén.

Közlekedés

[szerkesztés]

A várost erősen terheli a forgalom, mivel a szlovén határ közelében található, így az úthálózat is túlterhelt, különösen nyáron, amikor a külföldi turisták özönlenek be. Régóta keresik az áthaladó forgalom csökkentésére szolgáló megoldást, de a legjobb megoldás egy másik határátkelőhely lenne, amely megoldaná a város közlekedési problémáját. A 10 km-re fekvő Bottornya (Podturen) ideális határátkelőhely lenne, mivel Szlovéniával és Magyarországgal határos, és könnyebb megegyezni a szlovénokkal vagy a magyarokkal. Ez a téma már szóba került Budapesten és a horvát kormányban is.

A terület közlekedési rendszere a Muraköz főúthálózatának részét képezi, gerince pedig a 209-es állami út VarasdDrávavásárhelyCsáktornyaSzentilona – Muraszerdahely.

A következő fontos főút a Ž2003 számú megyei út - Muraszentmárton – Muraszerdahely – Bottornya, amely összeköti a murai terület településeit. Ezeket az utakat az elmúlt években felújították, bővítették és szabályozták, és megpróbálták megteremteni az optimális forgalmi feltételeket.

Népessége

[szerkesztés]

A község népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021
2.211 2.416 2.710 3.069 3.435 3.682 4.062 4.630 5.207 5.671 5.878 6.483 6.421 6.631 6.548 6.307 5.855

A város népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[7][8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021
939 1.009 1.112 1.240 1.420 1.474 1.630 1.707 1.975 2.241 2.389 2.691 2.995 3.331 3.322 3.444 3.321

Nevezetességei

[szerkesztés]

A település első, 1334-ben említett temploma[10] még gótikus stílusban épült, ezt azonban 1690-ben elmosta a Mura áradása. Ekkor barokk stílusban építették újjá. 1946-óta plébániatemplom, melyet augusztus 15-én a Nagyboldogasszony és Szent László király tiszteletére szenteltek fel újra. A templom hosszúkás, egyhajós, téglalap alaprajzú,észak-déli tájolású épület. Sekrestyéje a sokszögű szentély keleti oldalán található, harangtornya, mely a főhomlokzat előtt áll 1793 körül épült. A templom berendezése 18. századi, három késő barokk oltára van.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]