Resznek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Resznek
Resznek címere
Resznek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Kercsmár István[1]
Irányítószám 8977
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 287 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 14,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Resznek (Magyarország)
Resznek
Resznek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 01″, k. h. 16° 28′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 01″, k. h. 16° 28′ 27″
Resznek (Zala megye)
Resznek
Resznek
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Resznek témájú médiaállományokat.

Resznek község Zala megyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Nemesnéptől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Resznek Árpád-kori település. Nevét már 1282-ben említették az írásos források Rezmuc néven. A fontos útvonalak közelségében fekvő településnek 1325-ben, majd 1342-ben már Szent Kereszt nevű templomát is említették, majd 1403-ban már a Rezneki család által épített palánkváráról is említést tettek az oklevelekben, mely ekkor az Egerváriakhoz került.

1441-ben pedig ismét tulajdonosváltásra került sor, mivel a hűtlenség vádjával lefogott Egervári Balázstól a birtok a gersei Pető család kezébe került mint királyi juss. A vár jelentősége azonban még a török idők előtt megszűnt.

1523-ban az egervári uradalom része, ekkor Kanizsai László birtokaként említik. 1531-ben Hashagyi és Egervári birtok.

1543-ban már mai Resznek nevén említették az írásos dokumentumokban.

1558-tól Nádasdy család tulajdonába került, 1632-től pedig már a Batthyány család birtokaként szerepelt.

1720-ban gróf Széchenyi Zsigmond birtoka volt, aki a pölöskei tiszttartón keresztül irányította 1746-ig, amikor az elmaradt szolgáltatások miatt a keményebb kezű Széchenyi Ignác felgyújtatta a falut, később a Széchenyiek eladták itteni birtokaikat, köztük a reszneki földeket is.

Az 1700-as években a falu több birtokos kezében is volt, melyek közül a legnagyobb a Bernáth család volt, akik az 1770-es években egy szép kastélyt is építettek birtokukon.

1832-ben egy vízügyi felmérésben említik Reszneket, mint a Bécs-Trieszt közti út közelében fekvő települést.

1851 után Nordberg birtokként kétutcás szalagfalu volt, melyet mocsaras terület határolt. 1907-ben Resznek az alsólendvai járáshoz tartozó önálló anyakönyvi kerület és önálló körjegyzőség volt, mely önálló lelkészségét 1928-ban hozta létre.

1935-ben említették római katolikus elemi iskoláját is, ekkor legnagyobb birtokosai a dr. Hajós és a Taubert családok voltak, a lakosság egy része urasági cseléd, de jellemző volt az iparosság (kovács, cipész, cserepező, asztalos, lakatos), valamint a földművelés is.

A falu fejlődésének jellemzően kisbirtokosi tulajdonviszonyai mellett a jugoszláv határ miatti elzártsága is akadálya volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Resznek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Rédics körjegyzőséghez tartozó települések. redics.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  4. A kastély és a magtár a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]