Almásháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almásháza
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Németh Attila[1]
Irányítószám 8935
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 70 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almásháza (Magyarország)
Almásháza
Almásháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″
Almásháza (Zala megye)
Almásháza
Almásháza
Pozíció Zala megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásháza témájú médiaállományokat.

Almásháza egykor tipikus egyutcás zalai törpefalu a Zalaegerszegi járásban egy kicsiny templommal, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. Ma kelet felé terjeszkedve már kétutcás település. Polgármesteri hivatala Zalacsányban működik.

Fekvése[szerkesztés]

A Zalai-dombságban fekszik, a Principális-csatorna és Zala folyó között.

A településre ritkán jár menetrend szerinti volán busz. A falutól egy kilométerre lévő 76-os számú főúton az Almásházi elágazó megállónál a Zalaegerszeg és Keszthely között közlekedő – menetrend szerinti – buszok nagy része megáll.

Története[szerkesztés]

A község első írásos említése 1198-ból származik (Almas). 1381-ig a szentgotthárdi ciszterek, majd a kapornaki bencés szerzetesek birtoka volt. 1464-ben körmendi katonák pusztították el a falut.

Az aprófalu 1564-ben újból a szentgotthárdi ciszterek kezébe kerül, de néhány kisnemes is maradt a településen. Az 1580-as évektől fokozatosan érték támadások, illetve magas adókat róttak rá az oszmán földesurak. Így a 17. században teljesen elnéptelenedett a település, és 1700-ig néptelen is maradt. Ekkor a Batthyány család birtokába jutott, akik majorságot hoztak létre Almásháza körül. A falu lakosai nagyrészt ezeken a földeken dolgoztak. Templomuk nem volt, csak (Nagy)Kapornakon. Az elemi iskolája a 19. századra működésképtelenné vált.

1867-ben a falu teljesen leégett. 1908-ban szentelték fel a település első egyházi intézményét, egy kápolnát. Az 1950-es években az életszínvonal látványosan megugrott, 1950-ben bevezették az áramot, majd 1954-ben művelődési központ is épült. Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet is látványosan fejlődést produkált, így valamelyest meggátolva az elvándorlást. Az 1990-es években Almásháza viszonylag hamar ráált a falusi turizmus adta lehetőségekre, s a német turisták között is kedvelt hellyé vált. 2002 után olcsó házhelyek osztásával betelepülés indult meg.

Szérüskert Fesztivál, 2005.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]