Almásháza
| Almásháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Németh Attila[1] |
| Irányítószám | 8935 |
| Körzethívószám | 83 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 79 fő (2021. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 15,26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Almásháza
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″ | |
Almásháza
Pozíció Zala vármegye térképén
| |
| Almásháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almásháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Almásháza község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. Egykor tipikus egyutcás törpefalu volt, de a közelmúltban elkezdett kelet felé terjeszkedni, és ma már kétutcás település.
Fekvése[szerkesztés]
A település a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén fekszik, a Principális-csatorna és a Zala folyó között, Zalaegerszegtől 15 km-re keletre. Közúton a falutól egy kilométerre húzódó 76-os számú főútról érhető el. Ennek almásházai elágazásánál a Zalaegerszeg és Keszthely között közlekedő buszok nagy része is megáll, és munkanapokon néhány (szombaton és vasárnap csak egy-egy) Volán-busz bemegy Almásháza központjába, a Kossuth utcába is.
Története[szerkesztés]
A község nevének első írásos emléke 1198-ból maradt fenn (Almas). 1381-ig a szentgotthárdi ciszterek, majd a kapornaki bencés szerzetesek birtoka volt.
1464-ben körmendi katonák elpusztították a falut.
Az aprófalu 1564-ben újból a szentgotthárdi ciszterek kezébe került, de néhány kisnemes is maradt a településen. Az 1580-as évektől fokozatosan érték támadások, illetve magas adókat róttak rá az oszmán földesurak. Így a 17. században teljesen elnéptelenedett, és 1700-ig néptelen is maradt. Ekkor a Batthyány család birtokába jutott, amely majorságot létesített Almásháza körül. Ettől kezdve a falu lakosai nagyrészt e majorság földjein dolgoztak. Templomuk nem volt, a legközelebbi templomot Kapornakon találták.
A falu elemi iskolája a 19. századra működésképtelenné vált.
1867-ben Almás község teljesen leégett.
A település első egyházi intézményét, a kápolnát 1908-ban szentelték fel.
Az 1950-es években sokat fejlődött a falu: 1950-ben bevezették a villanyt, majd 1954-ben megépült a művelődési központ. Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet is eredményesen működött, s ez hozzájárult az elvándorlás csökkentéséhez.
Az 1990-es években Almásháza kezdte felhasználni a falusi turizmus adta lehetőségeket, s a német turisták között is kedvelt hellyé vált.
2002 után olcsó házhelyeket osztottak a településen, s ennek hatására betelepülés indult meg.
Közélete[szerkesztés]
A község polgármesteri hivatala Zalacsányban működik.
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Pénzes Tivadar (független)[3]
- 1994-1998: Büki László (független)[4]
- 1999-2002: Büki László (független)[5]
- 2002-2006: Németh Attila (független)[6]
- 2006-2010: Németh Attila (független)[7]
- 2010-2014: Németh Attila (független)[8]
- 2014-2019: Németh Attila (független)[9]
- 2019-től: Németh Attila (független)[1]
1998-ban mindössze 52 szavazásra jogosult élt a kistelepülésen, s az 1998. október 18-i önkormányzati választás után szavazategyenlőség miatt a polgármester-választást illetően nem lehetett eredményt hirdetni. A választás napján 50 lakos járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, a többiek pedig épp fele-fele arányban szavaztak a két független jelöltre, az addigi polgármesterre és egyetlen kihívójára, Németh Attilára.[10] Az emiatt szükségessé vált időközi választáson, amelyet 1999. május 9-én tartottak meg, a polgármester kihívója már nem indult el.[5]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének alakulása:
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu kápolnája 1908-ban épült, a kápolna előtt 1864-ből való kőkereszt áll.
- Határában horgásztó található.
- A településen 2004 óta minden szeptemberben megrendezik a Szérüskert fesztivált.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ a b Almásháza települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 9. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
.svg)
