Almásháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almásháza
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Németh Attila[1]
Irányítószám 8935
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség70 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség15,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almásháza (Magyarország)
Almásháza
Almásháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 34″, k. h. 17° 02′ 53″
Almásháza (Zala megye)
Almásháza
Almásháza
Pozíció Zala megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásháza témájú médiaállományokat.

Almásháza egykor tipikus egyutcás törpefalu volt, de a közelmúltban elkezdett kelet felé terjeszkedni, és ma már kétutcás község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén fekszik, a Principális-csatorna és a Zala folyó között, Zalaegerszegtől 15 km-re keletre. Közúton a falutól egy kilométerre húzódó 76-os számú főútról érhető el. Ennek almásházai elágazásánál a Zalaegerszeg és Keszthely között közlekedő buszok nagy része is megáll, és munkanapokon néhány (szombaton és vasárnap csak egy-egy) Volán-busz bemegy Almásháza központjába, a Kossuth utcába is.

Története[szerkesztés]

A község nevének első írásos emléke 1198-ból maradt fenn (Almas). 1381-ig a szentgotthárdi ciszterek, majd a kapornaki bencés szerzetesek birtoka volt.

1464-ben körmendi katonák elpusztították a falut.

Az aprófalu 1564-ben újból a szentgotthárdi ciszterek kezébe került, de néhány kisnemes is maradt a településen. Az 1580-as évektől fokozatosan érték támadások, illetve magas adókat róttak rá az oszmán földesurak. Így a 17. században teljesen elnéptelenedett, és 1700-ig néptelen is maradt. Ekkor a Batthyány család birtokába jutott, amely majorságot létesített Almásháza körül. Ettől kezdve a falu lakosai nagyrészt e majorság földjein dolgoztak. Templomuk nem volt, a legközelebbi templomot Kapornakon találták.

A falu elemi iskolája a 19. századra működésképtelenné vált.

1867-ben Almás község teljesen leégett.

A település első egyházi intézményét, a kápolnát 1908-ban szentelték fel.

Az 1950-es években sokat fejlődött a falu: 1950-ben bevezették a villanyt, majd 1954-ben megépült a művelődési központ. Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet is eredményesen működött, s ez hozzájárult az elvándorlás csökkentéséhez.

Az 1990-es években Almásháza kezdte felhasználni a falusi turizmus adta lehetőségeket, s a német turisták között is kedvelt hellyé vált.

2002 után olcsó házhelyeket osztottak a településen, s ennek hatására betelepülés indult meg.

Közélete[szerkesztés]

A község polgármesteri hivatala Zalacsányban működik.

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Pénzes Tivadar (független)[3]
  • 1994-1998: Büki László (független)[4]
  • 1999-2002: Büki László (független)[5]
  • 2002-2006: Németh Attila (független)[6]
  • 2006-2010: Németh Attila (független)[7]
  • 2010-2014: Németh Attila (független)[8]
  • 2014-2019: Németh Attila (független)[9]
  • 2019-től: Németh Attila (független)[1]

1998-ban mindössze 52 szavazásra jogosult élt a kistelepülésen, s az 1998. október 18-i önkormányzati választás után szavazategyenlőség miatt a polgármester-választást illetően nem lehetett eredményt hirdetni. A választás napján 50 lakos járult az urnákhoz, ketten érvénytelen szavazatot adtak le, a többiek pedig épp fele-fele arányban szavaztak a két független jelöltre, az addigi polgármesterre és egyetlen kihívójára, Németh Attilára.[10] Az emiatt szükségessé vált időközi választáson, amelyet 1999. május 9-én tartottak meg, a polgármester kihívója már nem indult el.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu kápolnája 1908-ban épült, a kápolna előtt 1864-ből való kőkereszt áll.
  • Határában horgásztó található.
  • A településen 2004 óta minden szeptemberben megrendezik a Szérüskert fesztivált.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. a b Almásháza települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 9. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  6. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. Almásháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]