Nagypáli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagypáli
Nagypáli címere
Nagypáli címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Köcse Tibor[1]
Irányítószám 8912
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 496 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 77,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 182[3] m
Terület 6,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagypáli (Magyarország)
Nagypáli
Nagypáli
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 31″, k. h. 16° 50′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 31″, k. h. 16° 50′ 29″
Nagypáli (Zala megye)
Nagypáli
Nagypáli
Pozíció Zala megye térképén
Nagypáli weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypáli témájú médiaállományokat.

Nagypáli község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[4]

Fekvése[szerkesztés]

Egervártól délre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nevét 1371-ben említették először Páli formában. A község mai Nagypáli neve 1742-ben, majd az urbáriumokban bukkant fel először, azonban csak a 18. század végétől olvashatjuk így gyakrabban (Nagypáli, esetleg Nagy Páli). A 20. század elején kezdett elmaradni a szóköz, véglegesen pedig 1925 után kezdték Nagypáliként emlegetni a falut.

Területe már az újkőkor idején lakott volt, aminek bizonyítéka a község területén talált neolitikus kőbalta, ami a Göcseji Múzeum-ba került, de a községben egy későavar kori temető nyomai is napvilágra kerültek.

A falu területe a mai Zalán túlnyúló, 1009 környékén Kolon vármegyéhez tartozott közigazgatásilag és a veszprémi püspökséghez egyházi ügyekben. Kolon megye a 11. század közepére feldarabolódott és helyére az önálló Zala és Somogy megyék léptek. Az Árpád-korban – és később is – a zalai birtokok királyi adomány, vásárlás vagy öröklés miatt többször is gazdát cseréltek, azonban Nagypáliról az Árpád-ház kihalásáig nincsenek írásos feljegyzések, 1305-ben viszont már Tamás és Simon páli nemeseket említik a falu birtokosaiként.

1371-ben Fancsika határos szomszédai között Pálii Miklós volt bán fiait, Miklós fiait, Tamás fia Jánost és ennek fia Miklóst említették birtokosaként. Ugyanekkor neve Egervár és Fancsika, a két szomszédos vár határait leíró oklevélben is szerepel.

1766. december 29-én megkezdődött Magyarországon az úrbérrendezés. Nagypáli urbáriuma 1768-ban készült, ekkor birtokosi Festetics Pál, gróf Farkas Ferenc voltak.

Az 1770-ben a faluról készült összeírások egyikében 50 magyar család, zömmel magyar, többen idegen névvel, összesen 255 lélekkel és 109 adózóval szerepelt, melyek közül 45 úrbéres jobbágyi, és 5 zsellér család volt. A második összeírásból az is kiderül, hogy az ott lakó nemesi család hat főből állt, a juhász 41 juhval járt, 32 fűzfája volt a falunak, eperfát viszont nem ültettek. A községnek tanítója nem volt.

A 18. század végén Nagypáli birtokosa Festetics Pál elsőszülött fia Tolnai gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója volt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak több nagypáli résztvevője is volt: közülük Dormán Vendel földműves a 47. számú honvédzászlóalj közvitézeként szolgált, míg Hertelendy Zsigmond, földbirtokos a somogyi újoncokból szervezett 61. gyalogos honvédzászlóalj őrmestere volt.

A szabadságharc leverését követő reformok keretében a közigazgatást is teljesen átszervezték, azonban Nagypáli változatlanul a zalaegerszegi járás része maradt.

1896-ban felépült a falu temploma is.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagypáli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagypáli, Hungary (angol nyelven) (HTML). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. november 1.)
  4. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  5. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]