Drávafüred
| Drávafüred (Oporovec) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Perlak |
| Jogállás | falu |
| Alapítás éve | 1245 |
| Polgármester | Dragutin Glavina |
| Irányítószám | 40325 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 334 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Drávafüred
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 46° 20′ 00″, k. h. 16° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 00″, k. h. 16° 40′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drávafüred témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drávafüred (horvátul: Oporovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Csáktornyától 20 km-re, Perlaktól 5 km-re délkeletre a Dráva bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1245-ben említik először, nevét Opor nevű első birtokosáról kapta. 1478-ban "Oporowecz" néven a csáktornyai uradalom falvai között említik.[2]
1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
Vályi András szerint " OPOROVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Draskovecznek szomszédságában, mellynek filiája, közép termékenységű földgyei vannak."[3]
1910-ben 721, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 425 volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1898-ban épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
