Balatonudvari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balatonudvari
Szív alakú sírkövek a temetőben
Szív alakú sírkövek a temetőben
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Szabó László (független)[1]
Irányítószám 8242
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 301 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonudvari (Magyarország)
Balatonudvari
Balatonudvari
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 17″, k. h. 17° 47′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 17″, k. h. 17° 47′ 59″
Balatonudvari (Veszprém megye)
Balatonudvari
Balatonudvari
Pozíció Veszprém megye térképén
Balatonudvari weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonudvari témájú médiaállományokat.

Balatonudvari község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonudvari a Balaton északi partján, Balatonfüredtől 10 km-re nyugatra, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Autóval a 71-es főúton, vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Nevét valószínűleg a királyi udvarnokokról kapta. A falu neve az 1055-ben készült tihanyi alapítólevélben nem szerepelt, ám egy 1092-ben írt (feltehetőleg hamisított[3]) oklevél tartalmazott Udvarira vonatkozó megjegyzéseket. Az első okleveles említésekor mint Vduory szerepel. Az itteni birtok a Tihanyi apátságé, majd a leveldi karthauziaké, végül a veszprémi püspökségé egészen a 20. századig.

A községhatár nyugati része és a Balaton szögében üdülőtelep létesült, Szent Antal telep néven, amely 1945 után a Kiliántelep, 1990-ben a Fövenyes nevet kapta.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Szabó László (független)
Korábban

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 2,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 12,7%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 6,8% (28,1% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A temető egyik sírköve
  • Balatonudvari temetője az itt található több tucatnyi, szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkőről nevezetes, melyek eszmei értéke miatt az egész temető védettnek minősül. A több mint hatvan ilyen sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni (például néhányat Balatonfüred temetőjében). A sírköveken 18081840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A leggyakoribb családnevek a Kozma és a Kerkápoly (Eötvös Károly).[5] Sokan próbálták már megfejteni, miért faragtak ilyen szív alakú sírköveket ebbe a temetőbe; a pontos válasz nem ismert, de a róluk szóló legenda a helytörténeti galériában megtalálható.
De sírköve mégis van vagy harminc. Az se olyan, mint másutt. Se nem márvány, se nem gránit. Hol venné itt azt a költséges követ a szegény ember? De a sírkőnek még alakja is más, mint ahogy szokás. Ily alakú sírkövet én sehol se láttam. Nem is hiszem, hogy volna valahol. Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember. Valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugovó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás.
Eötvös Károly: Balatoni utazás - A két temető

Képgaléria[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Eötvös K. (2004): Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. Neumann Kht. Budapest

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balatonudvari települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Marton Jenő: Balatonudvari története
  4. Balatonudvari Helységnévtár
  5. Eötvös Károly: Balatoni utazás - A két temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonudvari témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]