Révfülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Révfülöp
Révfülöpi evangélikus templom
Révfülöpi evangélikus templom
Révfülöp címere
Révfülöp címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás nagyközség
Polgármester Kondor Géza[1]
Jegyző Dr. Szabó Tímea
Irányítószám 8253
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 1174 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség110,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Révfülöp (Magyarország)
Révfülöp
Révfülöp
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 34″, k. h. 17° 37′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 34″, k. h. 17° 37′ 11″
Révfülöp (Veszprém megye)
Révfülöp
Révfülöp
Pozíció Veszprém megye térképén
Révfülöp weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Révfülöp témájú médiaállományokat.

Révfülöp nagyközség Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A település és környéke a második világháború után vált kedvelt üdülőhellyé a Balaton északi partján. Az évente megrendezett és hagyományos tömegrendezvénnyé vált Balaton-átúszó versenyt a Révfülöp és Balatonboglár közé eső 5,2 km-es távon rendezik.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A települést keresztezi a 71-es főút, így autóval egyszerűen megközelíthető, de vonattal is könnyen elérhető a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon utazva Révfülöp vasútállomásig, amely a település központjában található.

Hajóval a Balaton déli partjáról a Balatonboglár és Révfülöp között közlekedő rendszeres átkelőjárattal lehet eljutni a településre.[3] A két helység között 5 km széles a Balaton,[4] a hajók naponta több alkalommal is megteszik a távot, a menetidő kevesebb, mint egy óra.[5]

Földrajz[szerkesztés]

A Fülöp-hegy és a Rétsarki-major térségében[6] felszínen levő, valószínűleg karbon korú fillit, kvarcfillit és agyagpala a terület legidősebb földtani képződménye. Ettől északra és délre, a kőtenger körül, nagy területeket borít a felszínen is a perm időszaki vöröshomokkő[7][8] és konglomerátum a Küszöb orrán, a Fenyős-tetőn és a Tepécs-hegyen. A permi homokkő felszínét főleg a mélyedéses részeken, permből átmosott agyag fedi, erre települ a pannóniai korú homok. A Balaton-felvidék jellegzetes talajai a permi homokkövön képződött vörös talajok.[9] Ilyen képződmény a csopaki, balatonszepezdi és révfülöpi szőlők, kertek messziről vöröslő talaja.[10]

Története[szerkesztés]

Wenzel Gusztáv Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235.című művében szerepel az 1093-ban kiadott ( Szent László korára hamisított) oklevél, amelyben Szent László király a tihanyi apátság birtokát és jogosítványait megerősíti „XIII mansiones cum tribus molendinis aliisque appertinencijs; villa Pilip cum portu in loco Chazta, cuius terminus ab occidente iuxta villam Echir in congerie lapidum ab aquilone in cacumine moncium ab oriente versus villam Zepesd Abbatis Simigiensis;”.[11]

Kovács Éva A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás című művében azt olvashatjuk, hogy az 1211-ből származó „Tihanyi összeírás” nevű,[12] egykorú és eredetiben fenn maradt nyelvemlékünkben a tihanyi apátság tizenhetedik birtokaként, az egykori Zala vármegyei (Rév)Fülöp település is szerepel „Villa Pilip cum portu[13] néven.[14]

A településnél ősi rév volt a tavon keresztül. Révátkelők voltak Boglár-Rendes (Pálköve), illetve Révfülöp-Boglár között.[15] Révfülöp kikötőrévét oklevelek szerint már a 11-12. századtól kezdődően használták. Egy 1451 évi oklevél említi, hogy a Balaton északi szélén húzódó út a fülöpi rév mellett haladt. 1330-ban „Zygethrew" alakban, vagyis „Szigetrév" néven tudunk a helyről, amely a révhez vezető útról is ír. Egy 1389-ben készült oklevél „Hajorew", azaz „Hajórév" néven említi. A fülöpi réven keresztül átkelve aztán Bogláron át. Simontornyán keresztül vezetett az út a Duna partján lévő folyami átkelőhöz.[16]

Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve szerint „Filip. Villa Pilip cum portu in loco Chazta. (1093: Árpádk. új okmt. VI. 67.) Pylyp. (1358: Pannonh. főapáts. házi llt. Tihany, f. 1. n. 17. A.) Poss. Philiph. (1374: Zalai oklt. II. 91.) – Ma puszta Fülöp néven, a Balaton partján, Kővágó-Örs mellett. (Közelében Császta nevű hegygyel. Pesty. Helynev. I. 61.)[17]

A virágzó középkori települést a törökök elpusztították. 1541-ben az adóöszszeírók már lakatlanul és felégetve találták.[18] Révfülöp ezt követően kopár és elhagyatott területté vált, majd Kővágóörs promontóriumaként (szőlőhegyeként) gyéren lakott puszta lett. A rendesi Bárány család tagjai 1752-ben azonban a révforgalmat újraindították. Mikoviny Sámuel az 1753-ban készült térképén a tihanyi és fonyódi rév mellett már jelezte a Révfülöpöt és Boglárt összekötő balatoni révet is.[19][20] 1779-ben már révházról is tudósít egy korabeli forrás. A teherszállításon kívül személyszállítást végeztek, embert, követ és bort szállítottak a déli partra, aratás után visszafelé pedig gabonát az aratóikkal együtt és terményeket is hordtak a hajók az Észak-Dunántúlra.[15] Telente a megerősödött jégpáncélon nád- és kőszállítás folyt Révfülöp és Boglár között szánon és szekereken. A nád és a kő ugyanis hiánycikk volt a déli parton.[21]

A Balaton déli partja itt van a legközelebb a tó nyugati felén. A révhajózás öszszeforrt a település történetével.[18] 1796. július 9-én történt a Balaton eddigi legnagyobb tragédiája[22], amely a révfülöpi révhez kötődik. Az ekkor már Ságvári György birtokán és üzemeltetésében működő fülöpi rév a mai révfülöpi hajókikötő területén működött. Egy révhajó balesete során „midőn a Szegénysgh Somogyra aratás végett indula” 58 ember halt meg.[23] A balesetet szenvedett révhajó jó időben indult el, aratómunkásokat szállított Boglárra, a déli partra. Feltételezés szerint, mivel két másik hajó már útra kelt Boglár felé, sok utas csak az utolsó hajóval tudott elindulni. Két összekötözött, nagyméretű, tölgyfából készült bödönhajó[25] alkotta a révhajót. A bakonyi főnnek is nevezett bukószél,[26] a Bakony felől érkező erős északi szél[28] csapott le a tavon már félig átjutott hajóra. Amikor a hajó kormányát rögzítő kötél elszakadt („…a Kormány Gúzsa el szakadván–”.[23]), az irányíthatatlanná vált hajó felborult, és a révész a Somogyba induló aratócsapattal együtt a vízbe zuhant. A hajón tartózkodó hatvanegy ember közül csak a tapasztalt révész és két utasa, a 28 éves tapolcai Dervarits László és Szűcs Péter Ádám menekült meg, ötvennyolc ember azonban a balatoni vihar áldozatává vált. Első fokon a révészt 30 pálcaütésre ítélték és a révészszolgálattól végleg eltiltották, de a vád fellebbezett. A másodfokú eljárás végét azonban nem érte meg a révész, mert 1797. március 1-én meghalt a börtönben.[29][30][31]

A Kelén csavargőzös a révfülöpi kikötőben (1923)[32]

A balesetet követően az addig használt labilis kötözött bödönhajók helyett biztonságosabb palánkos dereglyéket, majd vitorláskompokat alkalmaztak a rév vonalán. A tragédia áldozatainak emlékét a déli parton, a révjárat balatonboglári célállomásán felállított emlékmű is őrzi.[33]

1846. április 5-én megtörtént a Balaton Gőzhajózási Társaság megalakulása, a „magyar tengeren” pedig megindult a gőzhajó közlekedés[34] a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és a gazdaságilag is fontos rév útvonalán, Révfülöp és Boglár között is.[35] 1871-ben megalakult a révhajózás lebonyolítására a Zala-Somogy Gőzhajózási Társaság, ennek a vállalatnak a révhajója volt a tó első csavargőzöse, amelynek a neve az 1872-ben épült „Balaton"[36] volt. Ez a hajó nemcsak Boglár és Révfülöp között működött, mint átkelő-járat, hanem egyéb különjáratokat is vállalt.[37] A század vége felé a Révfülöp és Boglár közötti rév járatait kora tavasszal, „mihelyt a Balaton jege elzajlott”, minden évben megkezdték.[38]

Czigány Károly jogász és író itteni villája a 19. század utolsó harmadában a szűkebb vidék társadalmi életének egyik központi fórumának számított, több író és művész is megfordult itt. Sokat tett Révfülöp fürdőteleppé történő alakításáért. Ekkoriban már a Balaton nem mint kulturális központ, hanem mint fürdőközpont lendült föl. [39] A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet[40], amelynek évtizedeken át első elnöke Szontagh Tamás geológus volt.[41] Az egyesület településfejlesztő tevékenysége révén a település kedvelt balatoni üdülőhellyé vált.

Révfülöp kikötője 1937-ben

1912-ben épült meg a község modern kikötője. A korabeli leírás szerint az egymólós, nyíltvízi, két nagyhajó kikötésére alkalmas magas partfalú révállomás talaja, közepes keménységű márgás iszap.[42] A kikötő mellett nyugat felé a nádas területét 1936-37-ben a kikötő építése során kikotort anyaggal töltötték fel amellyel a Balaton partvonalát biztosították.[43]

A 19. század végén, mint egész Európában, a bortermő szőlő termesztésének kultúráját tönkretette a szőlőpusztító gyökértetű, a filoxéra, de a község területén ma már újra sokan gondoznak kisebb-nagyobb szőlőskerteket. A terület a balatoni borrégióhoz[44], azon belül a badacsonyi borvidékhez tartozó szőlőtermő táj. A település a „Badacsonyi Borfalvak Hegyközség” tagja.[45][46]

A második világháború idején a révfülöpi kikötőben süllyesztették el a Kelén[48] és a Tünde hajókat, a hajók gépházában a németek robbanóanyagot helyeztek el, ekkor 1945. március 27-én a hajók megmentése érdekében a magyar hajósok a fenékcsapok megnyitásával elsüllyesztették mindkét hajót, hogy a visszavonuló német csapatok ne robbanthassák fel.[49] A németek a balatoni hajóparkhoz tartozó összes hajót felrobbantották, kivéve a révfülöpi kikötő előtt elsüllyesztett, de épen maradt két hajót, amelyeket később kiemeltek és helyreállítottak. 1946 nyarán ismét megindulhatott a rendszeres rév és hajóforgalom.[50][51]

1943-ban vált önálló településsé, 1973. április 15-étől pedig a Káli-medence régióközpontja és annak közigazgatási székhelyeként nagyközséggé vált. 1989-től önálló nagyközségi rangú település, a Balaton térségének egyik legdinamikusabban fejlődő üdülőhelye. A település 2011-ben ünnepelte okleveles említésének 800 éves jubileumát.[52]

Nyaranta rendszeresen a révfülöpi móló a forgatási helyszíne a „Balatoni nyár” című élő televíziós magazinműsornak.[53][54]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,9%-a magyarnak, 3,2% németnek, 0,6% cigánynak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 5,7%, evangélikus 3,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,9% (37% nem nyilatkozott).[55]

Balaton-parti strandok[szerkesztés]

1899-ben alakult meg a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület. A megalakulás után nagyszabású strandépítéssel és a balatonpart parkosításával, fásításokkal kialakította a modern fürdőváros alapjait. Révfülöp központjától keletre és nyugatra két, a tóba nyúló földnyelven jött létre a szigeti és császtai strandfürdő.[56]

  • „Császtai” strand - a balatoni kerékpárút mellett és a 71-es főút mellett Balatonrendes irányában[57]
  • „Szigeti” strand - a vasútállomástól 400 méterre, a labdarugó pálya mellett[58][59]

Látnivalók, látványpontok[szerkesztés]

  • Békakirály ivókútja – Raffay Béla szobrászművész munkája (1994-ben)[60] - márvány és bronz alkotás a Halász utca végén[61]
  • Tarr Miklós szobrászművész Révész című alkotása a móló bejáratámál[62]
  • Fülöp-hegyi millenniumi a 295 méter magas kilátó – 2001-ben épült Pelényi Gyula tervei alapján a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának emlékére, Révfülöp külterültén.[63] A kilátótorony legfelső szintjéről bontakozik ki a Badacsony, a tanúhegyek és a Balaton déli partjának körülbelül 270 fokos[60] panorámája.
  • Tóparti Galéria[64]
  • Pincekiállítás[65]
  • Hajóállomás mólója[60]
  • A Kelén és a Tünde hajók elsüllyesztőinek emléktáblája[66]
  • Révfülöpi Rózsakert - a 2010-ben történt felújításakor 1390 tő rózsát és számos más növényt, virágot ültettek el a parkban. A pihenőkert és játszótér mellett halad el a Balatoni kerékpárút[67][68]

Nevezetességei[szerkesztés]

A nevezetes[29][50] révfülöpi révkikötő és hajókikötő, amely a hagyományos Balaton-átúszás rajthelye is[69] (2018)

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Révfülöp település tisztségviselői (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Révfülöp hajóállomás
  4. Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, 1921
  5. Menetrendi hajózás a Balatonon, balatonihajok.hu
  6. Retsarki-major, Retsarok, Retsarokmajor, Rétsarki-major, mapire.eu
  7. Babinszki Edit: A Balatonfelvidéki Homokkő, termeszetvilaga.hu
  8. Egy ősi folyó emlékei a Balaton környékén, ng.hu
  9. Magyarországi vörösagyagok, vörös talajok
  10. Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele, talajtani és mikromorfológiai jellemzői, tajokologiailapok.szie.hu
  11. Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235. (Pest, 1867.), library.hungaricana.hu
  12. A tihanyi apátság birtokösszeírása 1211-ből, nyelvemlekek.oszk.hu
  13. Szentgyörgyi Rudolf: A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténeti kutatások forrása , nyelvtortenet-elte.tombo.hu
  14. Kovács Éva: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás, mek.oszk.hu
  15. a b A boglári révkikötő története, 8630.hu
  16. Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990), hidak.hu
  17. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, arcanum.hu
  18. a b Révfülöp 73. Hajó Magazin, 2001. augusztus, regi.hajomagazin.hu
  19. Tabula nova inclyti Regni Hungariae juxta nonnullas observat..., maps.hungaricana.hu
  20. Somogyi Hírlap, 1998-11-21 / 273. szám - A bogiári komp évezrede , library.hungaricana.hu
  21. Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, mek.oszk.hu
  22. Memento, kozterkep.hu
  23. a b P. Miklós Tamás - Müller Márton: ...a Kormány Gúzsa el szakadván..." Adalékok a balatoni révhajózás és az 1796-os révhajó-szerencsétlenség történetéhez, Honismeret, 24. évf. 3. sz. (1996.), epa.oszk.hu
  24. A balatoni halászhajók története, balatonihajok.hu
  25. „A balatoni bödönhajók hossza általában 320-575 cm közötti, de bizonyos jelek utalnak arra is, hogy a XVI-XVII. századi Balatonon 12 m-t meghaladó hosszúságú és kb. 1,5 m magas hajók is léteztek, s ezekkel katonai csapatokat is szállítottak - például a törökök, Fonyód várának ostromához.”[24]
  26. Időszakosan változó és helyi jellegű szelek, egyetemi.hu
  27. Tüskés Boglárka: Főnszerű hatások detektálása a Kárpát-medencében, nimbus.elte.hu
  28. „A Bakony délnyugat-északkeleti tájolása jó lehetőséget biztosít az azt elérő áramlásnak, hogy a hegyen átbukva folytassa útját, ezzel főn jelenséget okozva a hegy szélárnyékos oldalán.”[27]
  29. a b Hajózás Tragédia a Balatonon – A szélvész és a részegség okozta 58 ember halálát, balatontipp.hu
  30. Somogyi Hírlap, 1998. 1998-06-20 / 143. szám Egy révkatasztrófa emléke , library.hungaricana.hu
  31. (P.) Miklós Tamás: Révhajó-szerencsétlenség 1796-ban, pmiklostamas.hu
  32. a b Balatoni hajócsodák – 125 év után is az utasok szolgálatában , balatontipp.hu
  33. Koszorúzás és kiállítás, csavargozos.hu
  34. [1]
  35. Balaton, a magyar tenger
  36. Balaton Csavargőzös, épült 1872-ben, csavargozos.hu
  37. Szlávik Lajos-Fejér László-Stelczer Károly: Szemelvények a Balaton és vízgyűjtőjének krónikájából, library.hungaricana.hu
  38. Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam 1893-02-04 / 5. szám), library.hungaricana.hu
  39. Czigány Károly ( Veszprém, 1832. október 27. - Kővágóörs, 1893. február 24. ), ekmk.hu
  40. A „Balatoni nyár” házigazdája
  41. Szontagh Tamás, iglói ( Ózd, 1851. április 13. - Budapest, 1936. január 31. ) geológus, ekmk.hu
  42. Révfülöp kikötő, balatonihajok.hu
  43. Lampl Hugó-Pataky Béla: Balatoni kikötők - Révfülöp kikötője. , library.hungaricana.hu
  44. Balatoni borrégió, pinceturak.hu
  45. Badacsonyi Borfalvak Hegyközsége, badacsonyiborfalvakhk.hu
  46. Révfülöp nagyközség, nemzetijelkepek.hu
  47. Helka, web.archive.org
  48. A Kelén a Balaton regében szereplő balatoni szerelmespár lovagjáról kapta a nevét. 1891 június 28-án avatták fel ikertestvérével a Helka hajóval együtt.[32] Többszöri átépítették őket, de megtartották a külső kialakításukat. Így váltak a Balaton tavának máig kedvelhető nosztalgiahajóivá.[47]
  49. 90 éves a Tünde nosztalgiahajó, hajozas.hu
  50. a b A Balatoni hajózás története - Újrakezdés (IX. fejezet), balatonihajok.hu
  51. Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998), library.hungaricana.hu
  52. Révfülöpi Képek. Révfülöp és környéke polgárainak és üdülőtulajdonosainak lapja. XIX. Villa Filip Napok év jegyében, docplayer.hu
  53. Balatoni Nyár, nava.hu
  54. Balatoni Nyár magyar magazinműsor , port.hu
  55. Révfülöp Helységnévtár
  56. Történelmünk nyomában, revfulopinfo.hu
  57. A legjobb balatoni strand nyomában: Császtai strand, Révfülöp, ilovebalaton.hu
  58. Révfülöp Szigeti strand, revfulop.hu
  59. Révfülöp Szigeti strand , balatontipp.hu
  60. a b c Révfülöp Településképi arculati kézikönyv 2017 , revfulop.hu
  61. Békakirály bronz ivókútja, kirandulastervezo.hu
  62. Révész, kozterkep.hu
  63. Fülöp-hegyi millenniumi kilátó, revfulop.hu
  64. Révfülöp Tóparti Galéria, revfulop.hu
  65. A szőlőművelés és borkészítés története és emlékei Révfülöpön.
  66. A Kelén és a Tünde elsüllyesztőinek emlékére, kozterkep.hu
  67. Villa Filip-napok tizennyolcadszor, veol.hu
  68. Fotópályázat 2013 I. forduló - Révfülöp, Rózsakert , ilovebalaton.hu
  69. Szombaton megrendezik a Balaton-átúszást
  70. Révfülöpi Villa Filip Napok 2018, programturizmus.hu
  71. Pöltenberg Ernő aradi vértanú tábornok emlékei a Révfülöpi Honismereti Gyűjteményben, revhon.hu
  72. Ordass Lajos Evangélikus Oktatási és Konferencia központ, modum.hu
  73. Révfülöp Munkás Szent József templom | Egyházi építeszetünk 1945 után, egyhaziepiteszet.wordpress.com
  74. Ecséri templomrom, funiq.hu
  75. Révfülöp Hajóállomás BH Zrt, balatonikikotok.hu
  76. Balaton-átúszás, balatonatuszas.futanet.hu
  77. Révfülöpi Vitorláskikötő - Nemzeti Sportközpontok, mnsk.hu
  78. Révfülöp, fülöpi templomrom, regitemplomok.wordpress.com
  79. Fülöpi templomrom (Révfülöp), turautak.com
  80. Templomromok a Balatonnál, spiritofbalaton.hu
  81. Kilátóra fel! Innen nézd a Balatont: Fülöp-hegyi kilátó, welovebalaton.hu
  82. Révfülöp Szigeti strand
  83. Révfülöp – Üdülőszálló

Irodalom[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]