Ganna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ganna
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom és mauzóleum
Ganna címere
Ganna címere
Ganna zászlaja
Ganna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállás község
Polgármester Nagy Ottó (független)[1]
Irányítószám 8597
Körzethívószám 89
Népesség
Teljes népesség235 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség14,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ganna (Magyarország)
Ganna
Ganna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 53″, k. h. 17° 31′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 53″, k. h. 17° 31′ 38″
Ganna (Veszprém megye)
Ganna
Ganna
Pozíció Veszprém megye térképén
Ganna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganna témájú médiaállományokat.

Ganna község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ganna Veszprém megye középső részén, Pápától kb. 12 kilométerre délkeletre terül el a Bitva-patak partján. Két, egymástól némileg elkülönülő településrésze Nagyganna és az attól kissé északabbra elterülő, nevéhez híven valóban kisebb területen fekvő Kisganna.

Megközelítése[szerkesztés]

Kisganna több irányból is megközelíthető, mivel közelebb fekszik a járásszékhely Pápához. Északnyugat-délkeleti irányban a 8409-es út halad át a községrész északi szélén, a városhoz csatolt Tapolcafő déli része és a 83-as főút felől pedig a 84 102-es számú mellékúton érhető el. Nagyganna településrész viszont zsáktelepülésnek tekinthető, mert egyetlen közúti megközelítési lehetőségét a 84 102-es út kínálja. [Szilárd burkolat nélküli útvonalon elérhető Bakonypölöske északi része felől is.]

Vasúton nem lehet megközelíteni; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal és a Pápa–Csorna-vasútvonal (illetve a már megszűnt Tatabánya–Pápa-vasútvonal) közös szakaszának Pápa vasútállomása, mintegy 15 kilométerre északra.

Története[szerkesztés]

Ganna Árpád-kori település. A falu első említése egy 1171-es oklevélben található, amikor a bakonybéli bencés apátságnak adományozták. Később 1373-ban az apátsági birtokot Pál apát a Himfy család egyik tagjának, Himfy Benedeknek adta bérbe, ezután a bérlet 71 éven keresztül a Himfyeké maradt, de közben Zsigmond királytól vásárjogot is kapott a falu.

Ganna 1543-ig maradt az apátság tulajdona, mely ekkor elzálogosította a birtokot devecseri Csoron Andrásnak. A török időkben lakatlanná vált, 1552-ben faluhely-pusztaként került a pápai Esterházy család birtokába. 1724-ben azonban egykori tulajdonosa, a bakonybéli apát ismét igényt tart e birtokra, de az Esterházy család tagjai: gróf Esterházy Ferenc és Károly nevű fia 1748-ban az elnéptelenedett Kisganna nevű településrészre 1752-ben Bajorországból, a Badeni őrgrófságból hoztak telepeseket, majd Stájerországból németeket, Burgenlandból elnémetesedett horvátokat telepítettek le itt.

A mai település 1940-es években keletkezett Nagy- és Kisganna egyesítéséből. A második világháború után 1946-ban, majd 1948-ban több száz embert telepítettek ki a községből Németországba, Drezda, Karlsruhe környékére.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Vesztergom József (független)[3]
  • 1994–1998: Vesztergom József (független)[4]
  • 1998–2002: Vesztergom József (független)[5]
  • 2002–2006: Vesztergom József (független)[6]
  • 2006–2010: Vesztergom József (független)[7]
  • 2010–2014: Vesztergom József[8]
  • 2014–2019: Nagy Ottó (független)[9]
  • 2019-től: Nagy Ottó (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 62,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,1%, református 10,5%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 0,8% (5,5% nem nyilatkozott).[10]

Légifotó-galéria[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Gannai napelempark

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
  3. Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  6. Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. Ganna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. Ganna Helységnévtár
  11. Eltemették Esterházy Pétert. Origo.hu, 2016. augusztus 2. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)

Források[szerkesztés]

  • Stankovics Marianna: A gannai Esterházy-mauzóleum, kiadja: Római Katolikus Plébánia, Ganna, 2010 ISBN 978-963-06-9544-2

További információk[szerkesztés]

  • A Bakony gyöngyszeme ez az alig ismert kis falu
  • Ganna község hivatalos honlapja
  • Cs. Dobrovits Dorottya: Ganna, plébániatemplom és mauzóleum; TKM Egyesület, Bp, 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Rácz István: Bakony alján, erdő szélén... Döbrönte és Ganna életének alakulása a XIX. és XX. században; Önkormányzat, Döbrönte, 1992
  • Meszlényi Zsolt: Amit a gannai anyakönyvek elárulnak. Családi viszonyok egy bakonyi sváb községben, a XVIII. század végén; Jókai Városi Könyvtár, Ganna–Pápa, 2003 (Jókai füzetek)