Gecse

	Gecse
; Gecse címere	; Gecse zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Istenes Gyula (független)
Irányítószám	8543
Körzethívószám	89
	Népesség
Teljes népesség	384 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	42,4 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gecse Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 26′ 36″, k. h. 17° 31′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 36″, k. h. 17° 31′ 45″
	Gecse Pozíció Veszprém megye térképén
	Gecse weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gecse témájú médiaállományokat.

Gecse község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vonattal elérhető a Győr–Pápa–Celldömölk-vasútvonalon, vasútállomása: Gecse-Gyarmat.

A Bakony nyúlványai és a Kisalföld síkvidékének találkozásánál a Sokoróalja délnyugati részén, a Pannonhalmi borvidék mentén fekszik, Győr és Pápa között a 83-as főútról Gyarmatnál letérve 4 km-re található. Szomszéd települések: Szerecseny (3 km) és Vaszar (6 km). A legközelebbi városok: Tét 11, illetve Pápa 15 km-es távolságban vannak.

Története[szerkesztés]

Gecse egykor a lövöldi karthauziak birtoka volt, majd 1554-ben a Veszprémi püspökség tulajdonába, a 19. században pedig a Szombathelyi Papnevelő Intézet birtokába került.

A falut is érintették a törökök pusztításai, majd 1893-ban egy nagy tűzvész nyomán ismét sok család maradt hajlék nélkül.

A falu létért való küzdelmeit fokozta, hogy a település nem rendelkezett megfelelő nagyságú határral, ami miatt megélhetéséhez kénytelen volt legelőket bérelni a szomszédos Gyarmat és Gyömöre területén. A kedvezőtlen megélhetési körülményeket a falu nagy területű szőlőhegye (Kissomlyó) ellensúlyozta, melyen az idők folyamán fejlett szőlőkultúra alakult ki itt, majd a későbbiekben megindult a szőlőhegyre való betelepülés is, sok család választotta otthonául a jó adottságokkal, ivóvízzel is ellátott szőlőhegyet.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97%-a magyarnak, 1,7% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% horvátnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,5%, református 4%, evangélikus 31,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (13,7% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom
Evangélikus temploma és iskolája 1787-ben épült.
Temetőjében található az 1848–49-es szabadságharcos, Eberhardt Károly honvédőrnagy márvány síremléke.
Tájház
Szőlőhegy 150 éves nádfedeles pincékkel