Pannonhalmi borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pannonhalmi borvidék
UNESCO, HUNGARY-PANNONHALMA - panoramio (5).jpg
Adatok
Minőségbesorolási kategória I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Besorolás éve 1980
Ország Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron megye
Borrégió Észak-Dunántúli borrégió
Éghajlat kontinentális
Csapadék 600-650 mm
Talajösszetevők vályog, lösz és barna erdőtalaj
Régió területe750 hektár
Szőlőfajták olaszrizling, rizlingszilváni, tramini, Irsai Olivér, királyleányka, rajnai rizling és zefír
Érési időszak szeptember vége

A Pannonhalmi borvidék kis magyar borvidék az Észak-dunántúlon, Győr-Moson-Sopron megyében, Pannonhalma környékén. A borvidéken csaknem száz százalékban fehérborszőlőket termesztenek.

Az ültetvények területe 2016-ban 638 hektár, talajuk középkötött vályog, lösz és barna erdőtalaj, helyenként homokfoltokkal. A borvidék a Pannonhalmi-dombság észak-északnyugat – dél-délkelet irányú vonulatának lejtőin terül el.

Klímája a magyar borvidékek mezőnyében közepes. Évi középhőmérséklete 10°C körüli, az évi 2000 napsütéses óra jó napfénytartamnak számít. Az éves csapadék közepes (600-650 milliméter), de eloszlása jó, aszályra nem kell számítani.

Története[szerkesztés]

A szőlőtermelés hagyománya szorosan kötődik a pannonhalmi apátsághoz. A magyar szőlőművelést írásban először a Pannonhalmi Apátság alapítólevele említi, mint tized alá eső terményt. Szent László 1093-as pannonhalmi birtokösszeíró levele 88 szőlőművest említ.

A bencések valószínűleg jelentősen hozzájárultak, hogy a környéken elterjedt a szőlőművesség. Ennek elismeréseként a 13. században a király fennhatóságuk alá vonta a térség szőlőműveseit. Albeus mester 1237 körül készült lajstroma szerint az apátsághoz tartozó 90 faluban 256 család volt szőlőtermelő és közülük 173 élt a Pannonhalmi-dombság falvaiban.

A török hódítás idején a környék elnéptelenedett. Erre vonultak keresztül a nyugatra, Bécs irányába törő török hadseregek. A törökök kiűzése után az ültetvények újra felvirágoztak, és a megélhetés fontos forrásává váltak.

1874-ben pontosan meghatározták fajtákként a tőketerhelést csapra és „csonkásra” történt. Télre takarták a szőlőt, a bakhát magassága 1/2 lábnyi volt. A bakhátat kétszerre bontották le, először metszéskor, majd kötözéskor. A szőlő zöldmunkáira nagyon nagy gondot fektettek. A szüret után a karókat kihúzták a szőlő mellől. Az újtelepítéseknél kiadták, hogy kettő és fél lábnyira forgassák meg és trágyázzák. Válogatott szőlőfajtákat soros irányba ültették.

A nagy filoxérajárvány a 19. század második felében az ültetvények nyolcvan százalékát kipusztította. A járvány után lett a borvidék fő szőlőfajtája az olaszrizling. A borvidék régi nagyságát sosem érte el újra (a filoxéra előtt mintegy 2000 hektáron termelhettek itt szőlőt).

1980-ban lett önálló borvidék.

2011. novemberében jelent meg a „Teremtett Borvidék” című, magyar-angol nyelvű turisztikai könyv (album), amely közel 300 fotóval, átfogóan mutatja be a Pannonhalmi borvidéket.

Települései[szerkesztés]

A borvidékhez tartozó települések:

Talajadottságok[szerkesztés]

A Pannonhalmi-dombság Győr-Moson-Sopron megye déli részén helyezkedik el. Pannonkor végén, de inkább a felsőpliocén elején kéregmozgások indultak meg. Az egységes pannontábla észak-nyugati és dél-keleti irányú vetődési vonalak mentén összetört. Két fővölgy a Pannonhalmi-völgy és a Tényői-völgy alakult ki és kiemelkedett három vonulat a Pannonhalma, Ravazd-Csanaki és a Sokoró. A Sokoró alapjáról, amelyről beigazolódott, mezozós vagy paleozós kristályos kőzet, illetve mészkő alapja van. Erre az alapra települtek a különféle pannon üledéksorok, amelyeknek a valódi vastagsága nagyon változó (főleg homok, homokkő, agyag, részletesebben, kékes-szürkés színű agyag, finomabb és durvább szemcséjű pannóniai-pontusi homok, illetve homokkő). Az üledék-felhalmozódás valószínűleg az alsó pliocénben indult meg a Pannon-tenger sekély vizű parti sávjában, főleg folyóvízi eredettel. Ezek a kőzetek figyelemmel kísérhetők a pannonhalmi Várhegy falu felőli oldalán húzódó horog mentén is, ahol helyenként több méter magas homokkő falakkal találkozhatunk.

Jellemző szőlőfajtái[szerkesztés]

Újabban terjed a chardonnay, a szürkebarát, a cserszegi fűszeres, a sauvignon blanc és a zweigelt is. Kis mennyiségben termelnek kékfrankos, cabernet sauvignon, merlot és pinot noir szőlőket is.

Hegyközségei[szerkesztés]

  • Pannonhalmi Hegyközség

Borászatok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]