Csongrádi borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csongrádi borvidék
Adatok
Ország  Magyarország
Megye Csongrád megye
Borrégió Duna borrégió
Régió területe 2840 ha
Szőlőfajták Kékfrankos, Rajnai rizling, Kövidinka, Zweigelt

A Csongrádi borvidék Magyarország egyik borvidéke a Duna borrégióban.

Történelem[szerkesztés]

Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, és főleg a mezővárosok határában fejlődött a szőlőtermesztés. Az első megbízható adat a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel. Eme okiratban a Tisza melletti Alpár szőlői is szerepelnek a királyi adományok között. A 15. századra a szőlőtermesztés önálló termelési ággá fejlődött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít. A török uralom alatt a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a budai beglerbég egyik 1573. évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegéből is: „A budai vilájetben (ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott) a szultáni hász birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelméből áll.” A 16-17. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát és a Kadarkát. Elterjedt volt a fej művelésmód. Ez a téli fagy ellen jelentett biztonságos védelmet. Gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették.

A 18. század első felében megindult a futóhomok a Duna–Tisza közén. Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék. A filoxéra a homoktalajokon (75-80%-os kvarctartalom felett) nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott kárt. A legelterjedtebb fajták a Kadarka, Kövidinka és az Izsáki sárfehér (mai nevén Arany sárfehér) voltak.[1]

Klíma[szerkesztés]

Változatos, szélsőséges klímája a Kunsági borvidékéhez hasonló, de itt nagyobb a besugárzás éves mennyisége. Ez az ország egyik legmelegebb borvidéke.

Talaj[szerkesztés]

Részben dunai eredetű meszes homok, részben mésztelen hordalék- és homoktalajok, helyenként lösz és lösszel kevert homok.[2]

Terület[szerkesztés]

A borvidék összes területe: 2840 ha. Hegyközségi nyilvántartás szerint 1 770 ha. A borvidékbe tartozó települések száma: 16.[3]

Szőlőfajták, borok[szerkesztés]

Kékfrankos, Rajnai rizling, Kövidinka, Zweigelt. Az alföldi borvidékekhez hasonlatosan itt is az asztali bor termelése dominál.

Körzetek[szerkesztés]

  1. Csongrádi körzet
  2. Kisteleki körzet
  3. Pusztamérgesi körzet
  4. Mórahalmi körzet[4]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. www.utazzitthon.hu/html/latnivalo.php?latnivalo_id=486
  2. www.fvm.hu/main.php?folderID=1270&articleID=5532&ctag=articlelist&iid=1
  3. www.mywine.hu/leiras.php?a=bv&select=csongrad&l=hu
  4. www.wineroads.eu/borvidek