Zákányszék
| Zákányszék | |||
 | |||
| Római katolikus templom és kálvária | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Mórahalmi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Matuszka Antal István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6787 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2723 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 66,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zákányszék
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 19° 53′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 19° 53′ 15″ | |||
Zákányszék
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Zákányszék weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zákányszék témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zákányszék község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A Dél-Alföldön fekszik, Szegedtől nagyjából 20 kilométerre nyugatra. A szomszédos települések: észak felől Bordány, kelet felől Domaszék, dél felől Mórahalom. nyugat felől Ruzsa, északnyugat felől pedig Üllés.
Megközelítése[szerkesztés]
A település központján, annak főutcájaként az 5432-es út húzódik végig, Bordánytól Mórahalomig haladva, északkelet-délnyugati irányban. Kelet-nyugati irányban áthalad még a község határai közt a Domaszéktől Öttömösig vezető 5431-es út is, de utóbbi itt lakott területeket nemigen érint.
Története[szerkesztés]
Zákány északi részén a késői bronzkorból való leleteket találtak a régészek, amely azt bizonyítja, hogy itt avarok éltek. I.e. 1000 körül már település volt ezen a részen. Az első írásos emlék II. Béla királynak a dömösi prépostság alapítására vonatkozó levele, melyben Villa Sakani néven kerül említésre a település. A település legősibb feljegyzett nevét a Zákány családtól kapta. A családnak jószágai, birtokai voltak itt. A tatárjárás előtt a kunok foglalták el ezt a területet. A majdhogynem parlagon heverő hatalmas pusztákat Mátyás király engedélye alapján a szegedi polgárok is használhatták a kunokkal együtt. III. Károly király 1731. május 11-én kelt oklevelében Szeged városának adományozza ezt a területet. Alsóvárosi családok települtek ki a közel eső homokföldekre, a mocsaras, vizes területekről kiemelkedő halmokra, azaz „högyekre”. Ezek a „högyek” legtöbbször a telepítő gazda nevét viselték, pl.: Szögi-högy, Daka-högy, Lengyel-högy, Kispap-högy stb. A szegedi polgárok szőlőt telepítettek itt. A nagyobb tagba telepített szőlők megkívánták a gondozást, így csőszházakat, állandó jellegű hajlékot építettek. Az 1800-as évek első harmadában kezdték kibontakoztatni a hatalmas pusztákon a tanyavilágot. A terület két részre oszlott: Felső- és Alsótanyára. Nagy kiterjedésű tanyavilág jött létre, melynek közigazgatása sok problémát okozott. 1891-ben Alsótanyán, 1893-ban pedig Felsőtanyán közigazgatási kirendeltséget állítottak fel. A város körüli tanyavilágot kapitányságokra osztotta fel a város hatósága, melyek kapitánya egy-egy jómódú gazda volt. Zákány kapitányság Szeged Alsótanyához tartozott. A kapitányság gócpontjában Zabosfa néven alakult ki a mai község elődje, Lengyelkápolna. A Zabosfa név érdekes helyi hagyományon alapul. Valamikor a legenda szerint egy öreg nyárfa állt itt, melynek odvából mindig kikelt néhány szál zab. Csodával magyarázták ezt az emberek, innét a helységrész Zabosfa elnevezése. A Lengyelkápolna név a település történetében jelentős szerepet játszó Lengyel család nevéhez fűződik. E család tagjai kápolnát építtettek itt. Egy későbbi leszármazott, Lengyel István 1922-ben tartott beszéde tanúsága szerint „nemzetes Lengyel Pál és hitvese, Apczi Apolló nemzetes asszony volt törzse annak a családnak, mely a kápolnát építtette.” Az adatok szerint már ők is foglalkoztak a kegyhely felállításával, s ezt az elképzelést legkisebb fiuk, Lengyel Alajos is magáévá tette. Nénje, Kapitány Istvánné, sz. Lengyel Jozefa, öccse meggyőzésére 30 évi tanítói pályán szerzett vagyonát arra áldozza, hogy 1840-ben kőkeresztet és harangot állíttat, majd 1842-ben részben saját vagyonából, részben testvérei Alajos és János közreműködésével a körüllevő tanyák birtokosainak közadakozásból 1843-ban a kápolna is felépül. A kápolna tornyát 1845-től építik, a torony alapjában elhelyezett emlékiratot Tóth János dr. szerkeszti, aki később Szeged kül- és belterületi iskoláinak igazgatója, de mindvégig a tanyai iskolák és a tanyai nép buzgó támogatója. A kápolnába messze földről eljár a nép, nevezetes egyházi méltóságok miséznek itt előszeretettel.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Gárgyán István (független)[3]
- 1994–1998: Gárgyán István (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Kovács József (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Kovács József (Fidesz-MDF-Kisgazda Polgári Egyesület-MKDSZ)[6]
- 2006–2010: Matuszka Antal István (független)[7]
- 2010–2014: Matuszka Antal István (Fidesz)[8]
- 2014–2019: Matuszka Antal István (Fidesz)[9]
- 2019-től: Matuszka Antal István (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 0,6% németnek, 2% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,2%, református 3%, felekezeten kívüli 7,9% (11,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
A település lakosságának zöme jelenleg is a mezőgazdaságból él, a szántóföldi kultúrák mellett egyre nagyobb szerepe van az üvegházi és fóliás termesztésnek, valamint a faluban közel 100 éves hagyományra visszatekintő őszibarack termelésnek.
Legértékesebb természeti területei a Lódri szikestó, az „Ezerarcú sömlyék” és a nagy vidraállománnyal rendelkező „Csúcs-zsombó”. Szépen kiépített erdei pihenő, madárvárta szolgálja a családok, csoportok szabadidős kikapcsolódását. Egyre több lovastanya áll az ilyen jellegű programokat igénybevenni szándékozó vendégek rendelkezésére.
A Móra Ferenc utca végében lévő 110 éves kocsányos tölgy őrzi emlékét az ültető Vass családnak, akik már 150 éve művelik a közeli gazdaságot.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
- ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Zákányszék Helységnévtár
