Apátfalva

	Apátfalva
	; Apátfalva címere
	; Apátfalva címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád
Járás	Makói
Jogállás	község
Polgármester	Szekeres Ferenc (FIDESZ)
Irányítószám	6931
Körzethívószám	62
	Népesség
Teljes népesség	2886 fő (2017. jan. 1.)
Népsűrűség	53,92 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	53,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Apátfalva Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 10′ 28″, k. h. 20° 34′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 28″, k. h. 20° 34′ 43″
	Apátfalva Pozíció Csongrád megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Apátfalva témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Csongrád megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Apátfalva (egyértelműsítő lap).

Apátfalva (horvátul Patfalva, Patvalva, Patfalvin^[3]) község Csongrád megyében, a Makói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A 43-as főút mentén, Makótól 10 kilométerre a Maros jobb partján található, a Körös–Maros Nemzeti Park határában. Magyarcsanáddal teljesen összeépült.

Megközelíthető[szerkesztés]

Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Magyarcsanád és Makó között található.

Története[szerkesztés]

Nevét valószínűleg egykori tulajdonosáról, a csanádi monostor apátjáról kapta. Első okleveles említése 1334-ből származik Pothfalua, azaz Pátfalva néven; ekkor már volt temploma. 1514. május 23-án itt szenvedett vereséget Dózsa György előhada Báthori István temesi ispán és Csáky Miklós csanádi püspök seregeitől. A török hódoltság idején teljesen elpusztult. A terület 1753-ban népesült be újra, ekkor lesz ismét önálló plébánia. Ma is álló temploma ebben az időben épült, 10 regiszteres orgonáját ifj. Kováts János szegedi orgonaépítő – 1855-ben építette.

1950 és 1954 között egyesítve volt Magyarcsanáddal Csanád néven.

Jelentősek mai napig őrzött néprajzi hagyományai és idegenforgalma. Az Erdei Iskolában állandó helytörténeti kiállítás tekinthető meg.

A település az 1950-es megyerendezés előtt Csanád vármegye Központi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 8,4% cigánynak, 0,2% németnek, 2,2% románnak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 3,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 8,5% (16,9% nem nyilatkozott).^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály római katolikus templom, 1757-ből; 1937-ben neoreneszánsz megfogalmazásban átépítették
Langó kápolna, a 19. és 20. század fordulóján építtette egy gazdag helyi család
Első világháborús emlékmű
Nepomuki Szent János szobra
Dózsa György szobra az általános iskola előtt