Nagytőke
Nagytőke | |||
Park a Jókai utcában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Megye | Csongrád | ||
Járás | Szentesi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szénászky Zsolt[1] | ||
Irányítószám | 6612 | ||
Körzethívószám | 63 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 410 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 7,13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 54,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 20° 17′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 20° 17′ 010″ | |||
Nagytőke weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytőke témájú médiaállományokat. |
Nagytőke község a Szentesi járásban, Csongrád megye legészakibb települése.
Tartalomjegyzék
Fekvése, megközelítés[szerkesztés]
A falu Szentes és Kunszentmárton között található a Tőke-ér és a Veker-ér szögletében, a Tisza és Körös is közel folyik a faluhoz. Bekötőúttal csatlakozik a 45-ös számú főútra, ezenkívül megközelíthető mellékúton Szentes-Magyartés felől is. Vasútállomása van a 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon, napi 1 pár közvetlen gyorsvonat köti össze Budapesttel.
Története[szerkesztés]
A falut nevét először 1488-ban említik egy oklevélben Theuke (Thoke) alakban. A neve a magyar Tőke szóból ered, feltehetően a lakosok favágó foglalkozására utalt.
A török időket megsínylette a település: az 1570-es török adóösszeírás 26 családot említett, 1599-re a tizenöt éves háború idejére teljesen elnéptelenedett. A következő évszázadban lassan újratelepült a vidék, de a krími tatárok 1693-mas fosztogatásai során újra lakatlan lett. Nagytőke önálló falu csak 1952-ben lesz újra: Szentes benépesült határrészéből alakították ki a területét. A községi tanács 1951. december 30-án alakult meg, hivatalosan 1952. január 1-jétől vált el Szentestől. A faluban 3 termelőszövetkezet alakult, melyek idővel egyesültek, 1988-tól a szentesi Árpád Zöldségtermesztő Szövetkezet részévé váltak. A lakosság nagy része ma is a mezőgazdaságból él.
A lakosságszám csökken: 1960-ban még 1334-en laktak itt, 2002-ben már csak 506-an. A lakosság jelentős része külterületen él. A falu 2001-ben millenniumi emlékoszlopot állított, 2002-ben elkészítette címerét az újjáalakulás 50. évfordulójára.
Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (25,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,1%, református 19,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 22,1% (35,9% nem nyilatkozott).[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szénászky Zsoltot választották polgármesterré Nagytőkén. www.ma.hu (2018. dec. 10.) (Hozzáférés: 2018. dec. 10.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nagytőke Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytőke témájú kategóriát.
- Nagytőke község önkormányzata