Nagytőke

	Nagytőke
	Park a Jókai utcában
	; Nagytőke címere
	; Nagytőke címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád
Járás	Szentesi
Jogállás	község
Polgármester	Szénászky Zsolt (független)
Irányítószám	6612
Körzethívószám	63
	Népesség
Teljes népesség	410 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	7,13 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	54,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagytőke Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 20° 17′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 29″, k. h. 20° 17′ 010″
	Nagytőke Pozíció Csongrád megye térképén
	Nagytőke weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytőke témájú médiaállományokat.

Nagytőke község a Szentesi járásban, Csongrád megye legészakibb települése.

Fekvése, megközelítése[szerkesztés]

Lásd még: Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal

A falu Szentes és Kunszentmárton között található a Tőke-ér és a Veker-ér szögletében, a Tisza és Körös is közel folyik a faluhoz. Bekötőúttal csatlakozik a 45-ös számú főútra, ezenkívül megközelíthető mellékúton Szentes-Magyartés felől is. Vasútállomása van a 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon, napi 1 pár közvetlen gyorsvonat köti össze Budapesttel.

Története[szerkesztés]

A falut nevét először 1488-ban említik egy oklevélben Theuke (Thoke) alakban. A neve a magyar Tőke szóból ered, feltehetően a lakosok favágó foglalkozására utalt.

A török időket megsínylette a település: az 1570-es török adóösszeírás 26 családot említett, 1599-re a tizenöt éves háború idejére teljesen elnéptelenedett. A következő évszázadban lassan újratelepült a vidék, de a krími tatárok 1693-mas fosztogatásai során újra lakatlan lett. Nagytőke önálló falu csak 1952-ben lesz újra: Szentes benépesült határrészéből alakították ki a területét. A községi tanács 1951. december 30-án alakult meg, hivatalosan 1952. január 1-jétől vált el Szentestől. A faluban 3 termelőszövetkezet alakult, melyek idővel egyesültek, 1988-tól a szentesi Árpád Zöldségtermesztő Szövetkezet részévé váltak. A lakosság nagy része ma is a mezőgazdaságból él.

A lakosságszám csökken: 1960-ban még 1334-en laktak itt, 2002-ben már csak 506-an. A lakosság jelentős része külterületen él. A falu 2001-ben millenniumi emlékoszlopot állított, 2002-ben elkészítette címerét az újjáalakulás 50. évfordulójára.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Dobóvári Károly (független)^[3]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Varga Lászlóné (független)^[4]
2014–2016: Staberecz Ferenc (független)^[5]
2016–2018: Szél Csaba (Jobbik)^[6]
2018–2019: Szénászky Zsolt (független)^[7]
2019-től: Szénászky Zsolt (független)^[1]

A településnek a 2014–2019 közti önkormányzati ciklusban három első embere is volt, mivel ez alatt az öt év alatt két időközi polgármester-választás is zajlott itt; előbb 2016. szeptember 4-én^[6], majd 2018. december 9-én^[7], mindkét esetben a hivatalban lévő faluvezető lemondása miatt.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[8]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (25,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,1%, református 19,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 22,1% (35,9% nem nyilatkozott).^[9]