Csanádpalota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csanádpalota
Csanádpalota.jpg
Csanádpalota címere
Csanádpalota címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásMakói
Jogállás város
Polgármester Dr. Debreczeni István[1][2][3][4]
Irányítószám 6913
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség2794 fő (2017. jan. 1.)[5] +/-
Népsűrűség35,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület77,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csanádpalota (Magyarország)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 38″, k. h. 20° 43′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 38″, k. h. 20° 43′ 21″
Csanádpalota (Csongrád-Csanád megye)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Csanádpalota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádpalota témájú médiaállományokat.

Csanádpalota város az ország délkeleti csücskében, Csongrád-Csanád megye Makói járásában. 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a megye legkisebb városa volt; lakónépesség tekintetében megelőzte a megye összes (nyolc) nagyközsége is.[6]

Fekvése[szerkesztés]

Közvetlenül a román határ mellett fekszik, Makótól mintegy 20 kilométerre keletre. Szomszédai: észak felől Csanádalberti és Pitvaros, északkelet felől Mezőhegyes, dél felől Nagylak, délnyugat felől Kövegy és Magyarcsanád, északnyugat felől pedig Királyhegyes. A legközelebbi szomszédja Kövegy, amely csak 4 kilométerre fekszik tőle. Közeli település még Pitvaros és Nagylak; előbbi 11, utóbbi 10 kilométeres távolságban van.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a település, távolabbi kiindulási pontoktól leginkább a 43-as főúton, illetve az M43-as autópályán közelíthető meg, mivel mindkettő érinti a közigazgatási területét és mindkettőről lehajtási lehetőség is van a központja irányában. A főúttal és az autópálya-csomóponttal is a 4451-es út köti össze a település belterületét, főutcájaként pedig a 4434-es út húzódik végig rajta, északkelet-délnyugati irányban. A romániai Nagylak felé a 44 129-es út vezet a központjából.

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Csanádpalota vasútállomás; itt a vonal ÚjszegedMezőhegyes szakaszán közlekedő vonatok szoktak megállni. Az állomás közúti elérését a 44 325-ös számú mellékút biztosítja.

A buszok a település belterületén három helyen állnak meg, tanítási napokon 18 buszjárat indul Makóra. Közülük 9 Szegedig közlekedik.

Története[szerkesztés]

A római katolikus templom

Első írásos emléke 1421-ből származik Palota néven, ekkor a nagylaki Jánki család birtoka volt; nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Hat évvel később Luxemburgi Zsigmond Nagymihály Albert dalmát és horvát bánnak adományozta a falut, később a Hunyadiak tulajdona lett. 1552-ben a török hadjárat idején elpusztult.

1562-ben tótokkal népesítették be a kihalt falut, a települést innentől fogva Tótpalota néven jegyezték. Miután Gyula 1566-ban, a ötödik Habsburg-török háborúban elesett, Tótpalota is elnéptelenedett. 1637-ben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtokába került; később III. Ferdinánd tulajdona lett - ekkor Mezőpalota volt a falu neve. 1646-tól újra magyarok lakták a települést. 1649-ben II. Rákóczi György, két évvel később Pálffy Tamás csanádi püspök lett a település birtokosa. 1686-ban a oszmán hadak elpusztították, területe az aradi uradalom része lett.

1750-ben Mária Terézia németeket telepített a faluba, de az új telepesek nem tudtak együtt élni a románokkal és a szerbekkel, ezért elhagyták a települést és elköltöztek a német többségű Perjámosba. Ezáltal a falu ismét kiürült, de a kincstár 1768-ban katolikus magyarokat telepített le. Később Gömör, Nógrád, Heves és Hont vármegyéből magyarok és szlovákok vándoroltak be. 1756-ban már hivatalosan is Csanádpalotának nevezik. Hét évvel később Fekete György országbíró közbenjárásának köszönhetően római katolikus templom épült.

A település a szabályos típusba tartozó dél-alföldi településformájú, a belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. 1850. december 1-jén került sor határrendezésre, külterületéből két új községet alakítottak, Kövegyet és Királyhegyest.

1857-ben felépült a kétszintes iskola, 1893-ban az óvoda. Ezekkel a fejlesztésekkel párhuzamosan jött létre az első önálló postahivatal és ez idő tájt gördült be az első mozdony is a településre. A dualizmus ideje alatt több középület és téglagyár is épült.

Az első világháború után rövid ideig román megszállás alá került; A trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, ugyanakkor megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét. Lakossága a két világháború között gyarapodott, 6000 fő körül mozgott. Szövetkezetek és malmok létesültek. 1924-ig, illetve 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyéhez tartozott. 1937-ben bekötötték a faluba a villanyt. A fő munkaadók a Blaskovits uradalom és a nagylaki kendergyár voltak. Ebben az időben települtek a községbe hagymatermesztő gazdák; ők ismertették meg a csanádpalotaiakkal a makói vöröshagyma termelésének módszerét.

A második világháborúnak 165 hősi halottja volt a településen. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. A Kádár-korszak alatt a lakosság viszonylagos jólétben élt; a településen határőrs működött.

Csanádpalota önkormányzata a várossá nyilvánításhoz szükséges szükséges pályázatot 2009 januárjában küldte el a regionális államigazgatási hivatalnak.[7] A városi címet 2009. július 1-jén kapta meg.[8] 2010 nyarán elkészült az óvoda új épülete, amely többek között napelemmel működő vízmelegítő rendszerrel is fel van szerelve.[9]

Közélete[szerkesztés]

Polgármestere[szerkesztés]

  • 1990–1994: Spák Imre (SZDSZ-KDNP)[10]
  • 1994–1998: Spák Imre (KDNP-SZDSZ -FKgP)[11]
  • 1998–2002: Perneki László (független)[12]
  • 2002–2006: Perneki László (független)[13]
  • 2006–2010: Kovács Sándor (független)[14]
  • 2010–2014: Kovács Sándor (független)[15]
  • 2014–2017: Kovács Sándor (független)[16]
  • 2017–2019: Nyergesné Kovács Erzsébet (független)[17][18]
  • 2019–2020: Dr. Debreczeni István (független)[19]
  • 2020-tól:

A településen 2017. június 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[17] az előző polgármester halála miatt.[20]

Időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell majd tartani a településen 2020. november 8-án is, a képviselő-testület 2020 július közepén kimondott feloszlása miatt.[21]

Népessége[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nemzetiségi megoszlás[szerkesztés]

A város lakosságának 2001-ben 96,1%-a magyar, 0,3%-a cigány, 0,2%-a német, 0,2%-a román, 0,2%-a szlovák, 0,1%-a szlovén volt. A népesség 3,6%-a nem válaszolt, vagy nemzetisége ismeretlen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,4% németnek, 1,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Felekezeti megoszlás[szerkesztés]

Csanádpalota felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 75,2% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,2%, református volt a település lakosságának 4,9%-a, evangélikus 1,5%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 10% nem volt vallásos. A lakosság 7,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,4% (22,8% nem nyilatkozott).[22]

Nevezetességei[szerkesztés]

A temetőkápolna
  • Ablonczy László emléktáblája
  • Csanádi vár köve - Csanád nevű települések találkozója
  • Déri István festőművész domborműve
  • Az első gázláng emléktáblája
  • Felszabadulási és függetlenségi emlékmű
  • Hazáért és szabadságért zászlórúd
  • Iglódi István emléktáblája
  • Kálmány Lajos domborműves emléktáblája
  • Kelemen László sírja a római katolikus temető
  • Kelemen László szobra a művelődési ház előtt
  • Községháza
  • Lőcsei Mihály emléktáblája
  • Magyar millennium emlékkő
  • Második világháborús és 1956-os emlékmű
  • Névtelen hősök sírja
  • Az önkéntes tűzoltóegyesület emléktáblája
  • Római katolikus templom
  • Temetőkápolna
  • Volt főszolgabírói lakás
  • Zellmann-malom romja, egykori ipartörténeti emlék
  • Zsidó temető, kiemelt közép-csanádi zsidó épített emlék
  • Zsinagóga épülete, átalakítva

Kultúra és oktatás[szerkesztés]

Volt főszolgabírói lakás

A legfiatalabb csanádpalotaiakról a Napsugár Óvoda és Bölcsőde gondoskodik, az alapfokú oktatást a Dér István Általános Iskola biztosítja több épületben, a tanulólétszám 292 fő. Az emeletes központi épületben oktatják a felső tagozatot, és itt látja el munkáját az iskola vezetése is; az alsó tagozat négy-négy osztállyal a Sirály utcai és a Szent István utcai épületben tanul. A központi épület melletti telken 2016-ban felépült az új tornaterem.[23] Külön épületben található még két tornaszoba, egy sportudvar, valamint a technikatermek is.

1982-ben, a megyében az elsők között számítástechnikai oktatás kezdődött a művelődési házban kiépített szaktanteremben 10 darab, a kor színvonalán kapható Commodore számítógéppel. Ugyanitt nyelvi laboratórium kezdte meg működését.

Az iskolában ezenfelül művészeti oktatás is zajlik, kézműves és sportköri foglalkozásokra járhatnak a gyermekek, valamint zenélni tanulhatnak; a zeneoktatás 1997-98-as tanévben kezdődött a községben.[24] A Csanádpalotai Fúvószenekart Csongrád Megye Alkotói Díjával és a Csanádpalotáért díjjal tüntették ki.[25]

1963 és 1967 között önálló Általános Iskola és Gimnázium nappali és levelező tagozata működött Csanádpalotán. Az 1968/69. tanévtől a makói József Attila Gimnáziumnak kihelyezett levelező tagozata vette át a felnőtt oktatást a településen, amely 1980-ig funkcionált. 2006-tól a Juhász Gyula Református Gimnázium kihelyezett tagozata biztosítja a középfokú oktatást.[26]

A Kelemen László Művelődési Házban pályázati és önkormányzati támogatással hoztak létre teleházat; a város 237 négyzetméter alapterületű könyvtára a hétköznapokon kívül szombaton is nyitva tart.[27]

Híres csanádpalotaiak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Helyi önkormányzati választások 2019 - Csanádpalota (Csongrád megye)
  2. Feloszlott a képviselő testület Csanádpalotán
  3. Csanádpalota időközi önkormányzati választás
  4. Egyedül vezeti Csanádpalotát, aki 300 bajszot festett Lázár Jánosra
  5. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  6. KSH 2018.
  7. Még idén eldől, város lehet-e Csanádpalota - Delmagyar.hu
  8. Csongrád megye tizedik városa Csanádpalota - Delmagyar.hu
  9. Csanádpalotán a gólyák is dolgoznak - Delmagyar.hu
  10. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  12. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  13. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  14. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  15. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  16. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  17. a b Csanádpalota települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. június 11. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  18. Nyergesné Kovács Erzsébetet választották Csanádpalota polgármesterévé (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2017. június 12. (Hozzáférés: 2017. június 12.)
  19. Csanádpalota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  20. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  21. Nagy Szabolcs: Feloszlott a képviselő testület Csanádpalotán. Makóihíradó.hu, 2020. július 17. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  22. Csanádpalota Helységnévtár
  23. OPH - Új tornatermet kapott Csanádpalota. orientpress.hu. (Hozzáférés: 2017. február 24.)
  24. Az iskolai zenekar története - Dér István Általános Iskola
  25. Díjazott palotai fúvósok- Délmagyar.hu
  26. Minden adott a városi léthez Csanádpalotán Archiválva 2012. július 29-i dátummal az Archive.is-en - Delmagyar.hu
  27. Könyvtár - Csanádpalota.hu

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Csanádpalota
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádpalota témájú médiaállományokat.