Tiszasziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszasziget
Tiszasziget légifotó.jpg
Tiszasziget címere
Tiszasziget címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Szegedi
Jogállás község
Polgármester Ferenczi Ferenc (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 6756
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 1714 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 62,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 75,8 m
Terület 26,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszasziget (Magyarország)
Tiszasziget
Tiszasziget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′, k. h. 20° 10′Koordináták: é. sz. 46° 10′, k. h. 20° 10′
Tiszasziget (Csongrád megye)
Tiszasziget
Tiszasziget
Pozíció Csongrád megye térképén
Tiszasziget weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszasziget témájú médiaállományokat.

Tiszasziget, régebbi nevén Ószentiván község Csongrád megye déli részén, a Szegedi járás egyik legdélebbi fekvésű települése. A mai település központi része egy szigetszerű kiemelkedésen jött létre nem messze a Tisza és a Maros összefolyásától, azok egykori kanyarulataival körülölelve – erről a sajátos helyzetéről kapta jelenkori nevét is –, a mai területéhez tartozó egyes lakott helyek ugyanakkor egykoron a Tisza túlpartjához tartoztak.

Fekvése[szerkesztés]

Szegedtől délre, Magyarország, Szerbia és Románia hármashatára közelében fekszik, a település közigazgatási területének déli határa egybeesik az országhatárral. Sokáig úgy hitték,[3] hogy a település közelében található Magyarország legmélyebben fekvő pontja (75,8 m).[4] A falutól 1 km-re nyugatra alakították ki a Mélypont emlékhelyet.[5] [Később kiderült, hogy a Tisza túlpartján, Gyálarét területének egy része egy kicsivel még mélyebben fekszik.[3]]

Története[szerkesztés]

A település első okleveles említése 1484-ből származik, azonban a 16. században elnéptelenedett. 1746-ban szerbeket telepítettek ide, de miután 1783-ban Szeged megvásárolta a területet, azok nem maradhattak itt. Az akkoriban Ószentiván néven számon tartott településre dohánykertészeket telepítettek be, a szerbek pedig kissé távolabb települtek le, ahol új települést hoztak létre Újszentiván néven. Ószentiván neve 1955-ben változott Tiszaszigetre. A falu a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Külterületi településrészei[szerkesztés]

A település mai központjától délre, az azt egykor körbeölelő egykori folyóág (hellyel-közzel még ma is felismerhető nyomvonalon húzódott, de jelenleg már egyre nehezebben azonosítható hajdani holtág) túlpartján, egy némileg magasabban fekvő partrészen, közvetlenül az országhatár mellett fekszik Térvár nevű, egyutcás, néhány tucatnyi lakosú külterületi községrésze, mely a középkorban még önálló település volt. Első ismert említése 1450-ből származik, tehát korábbról, mint a jelenlegi anyaközségé, akkor a nevét Therwar formában jegyezték fel. 1770 körül szegedi dohánykertészek költöztek ide, akik sajátos településformát hoztak itt létre. Kedvező fekvése miatt Térvár a legnagyobb árvizeket is átvészelte.[6] A szegényes infrastruktúrájú kis településrészen, amely Szeged felől elérhető a Tisza Volán napi néhány buszjáratával is[7], zömmel nyugdíjasok és gazdálkodásból élő családok laknak.[8]

Korábban a község határain belül egy másik, önálló településrész volt Vedresháza puszta, amelyet Vedres István alakított ki az 1800-as évek elején, a területének ármentesítésével, majd 1808-ban szegedi dohánykertészeket telepített oda, magas színvonalú kísérletező gazdálkodással. Az ígéretesen fejlődő település sorsát a hatalmas, 1816-os tiszai árvíz pecsételte meg.[6] A településnév azonban fennmaradt, sőt vasúti megállóhely is létesült ezen a néven a Szeged–Karlova-vasútvonalon; sőt, miután a trianoni békeszerződést követő határmódosítás kettévágta a vonalat, a rövid megmaradt anyaországi vonalszakasznak – az itteni vonatforgalom teljes megszüntetéséig, 1959-ig – Vedresháza volt a végállomása. A megállóhely Tiszasziget központjától nyugatra, az országhatárhoz vezető út közelében volt, nem messze attól a helytől, ahol a vasútvonal, még ma is felismerhető műtárgyakkal keresztezte a közutat. A jelenkori Vedresházi tanyák nevű településrész ettől az egykori közút-vasút szintbeli keresztezéstől néhány száz méterre nyugatra található.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus plébánia
Tiszasziget temploma (1913-14)
Légifotó Tiszaszigetről

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]