Zsombó

Zsombó
Zsombó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád
Járás	Mórahalmi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)
Irányítószám	6792
Körzethívószám	62
Testvértelepülései	Lista Orotva Ipolynyék
Népesség
Teljes népesség	3281 fő (2017. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	122,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	26,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsombó Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′46.333333333333, 19.983333333333
Zsombó Pozíció Csongrád megye térképén
Zsombó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombó témájú médiaállományokat.

Zsombó nagyközség Csongrád megye Mórahalmi járásában.

Fekvése

Szegedtől északnyugatra, Forráskút, Szatymaz és Bordány közt fekvő település.

Nevének eredete

• 1717. Forro Somboja
  ( Jacobus Forro családnévből, valószínűleg a régi tulajdonos neve valamint a birtokos személyraggal ellátott zsombó, „nyáron kiszáradó vízállás náddal, bozóttal; zsombék” jelentésű főnévből)
  • → Forrózsombója
  • → 1926. Zsombódülő
  • → 1937. Zsombó

Története

Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.

A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.

A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.

1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.

A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.

1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)
• 1994–1998: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)
• 1998–2002:
• 2002–2006:
• 2006–2010:
• 2010–2014: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület)
• 2014–2019: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)
• 2019-től: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)

Népesség

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,6%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,1% (25,4% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
  Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét.
• A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
• 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
• A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
• A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
• Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.

Híres emberek

• Tombácz János mesemondó, a népművészet mestere (Szeged-Őszeszék, 1901. – Zsombó, 1974.)

Testvértelepülések

• Orotva, Románia
• Ipolynyék, Szlovákia

Források

• Magyar Elektronikus Könyvtár
• Magyarország Helységnévtára
• Bálint Sándor: Szegedi szótár
• Nyelvtudományi Értekezések 22. sz.

Külső hivatkozások

• A település honlapja
• Zsombó az utazom.com honlapján
• Zsombó.lap.hu - linkgyűjtemény
• falufórum