Zsombó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsombó
Zsombó, Hungary - panoramio (2).jpg
Zsombó címere
Zsombó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásMórahalmi
Jogállás nagyközség
Polgármester Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[1]
Irányítószám 6792
Körzethívószám 62
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3281 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség122,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsombó (Magyarország)
Zsombó
Zsombó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′Koordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′
Zsombó (Csongrád-Csanád megye)
Zsombó
Zsombó
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Zsombó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombó témájú médiaállományokat.

Zsombó nagyközség Csongrád-Csanád megye Mórahalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szegedtől északnyugatra fekszik; szomszédai észak felől Balástya, kelet felől Szatymaz, délkelet felől Szeged Kiskundorozsma), nyugat felől Bordány, északnyugat felől pedig Forráskút.

Megközelítése[szerkesztés]

A települést elkerülik a térség főbb útvonalai; az 5-ös főútról Szatymazon át érhető el, a 4525-ös úton, az M5-ös autópályáról pedig a balástyai csomópontnál letérve, Forráskútig az 5422-es, majd onnan az 5405-ös úton (ez utóbbi tekinthető Zsombó főutcájának). Bordány felé a község központjából az 5427-es út vezet.

Nevének eredete[szerkesztés]

  • 1717. Forro Somboja
    ( Jacobus Forro családnévből, valószínűleg a régi tulajdonos neve valamint a birtokos személyraggal ellátott zsombó, „nyáron kiszáradó vízállás náddal, bozóttal; zsombék” jelentésű főnévből)
    • → Forrózsombója
    • → 1926. Zsombódülő
    • → 1937. Zsombó

Története[szerkesztés]

Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.

A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.

A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.

1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.

A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.

1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Faragó M. Vilmos (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)[6]
  • 2006–2010: Gyuris Zsolt (független)[7]
  • 2010–2014: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület)[8]
  • 2014–2019: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[9]
  • 2019-től: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[1]

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,6%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,1% (25,4% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
    Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét.
  • A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
  • 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
  • A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
  • A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
  • Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  9. Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Zsombó Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]