Zsombó
| Zsombó | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Járás | Mórahalmi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület)[1] | ||
| Irányítószám | 6792 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3281 fő (2017. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 122,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zsombó
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′Koordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′ | |||
Zsombó
Pozíció Csongrád megye térképén
| |||
| Zsombó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombó témájú médiaállományokat. | |||
Zsombó nagyközség Csongrád megye Mórahalmi járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szegedtől északnyugatra, Forráskút, Szatymaz és Bordány közt fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
- 1717. Forro Somboja
( Jacobus Forro családnévből, valószínűleg a régi tulajdonos neve valamint a birtokos személyraggal ellátott zsombó, „nyáron kiszáradó vízállás náddal, bozóttal; zsombék” jelentésű főnévből)- → Forrózsombója
- → 1926. Zsombódülő
- → 1937. Zsombó
Története[szerkesztés]
Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.
A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.
A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.
1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.
A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.
1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.
Népesség[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,6%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,1% (25,4% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét. - A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
- 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
- A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
- A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
- Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.
Híres emberek[szerkesztés]
- Tombácz János mesemondó, a népművészet mestere (Szeged-Őszeszék, 1901. – Zsombó, 1974.)
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Zsombó Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Magyar Elektronikus Könyvtár
- Magyarország Helységnévtára
- Bálint Sándor: Szegedi szótár
- Nyelvtudományi Értekezések 22. sz.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
