Klárafalva

	Klárafalva
	A község római katolikus temploma
	; Klárafalva címere
	; Klárafalva címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Szegedi
Jogállás	község
Polgármester	Boros Zsolt Mihály (független)
Irányítószám	6773
Körzethívószám	62
	Népesség
Teljes népesség	462 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	52,31 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Klárafalva Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′Koordináták: é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′
	Klárafalva Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
	Klárafalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Klárafalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Klárafalva község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Makótól mintegy 13 kilométerre nyugatra, Szegedtől nagyjából 20 kilométerre keletre helyezkedik el. Közigazgatási területének északi szélét a Maros folyása jelöli ki – azon túl Maroslelével határos –, további szomszédai: kelet felől Ferencszállás, nyugat felől pedig Deszk. Déli irányban a legközelebbi település Kübekháza, de közigazgatási területeik nem érintkeznek, mert elválasztják őket egymástól Deszk kelet felé messze elnyúló külterületei.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen nyugat-keleti irányban végighúzódik a Szegedtől Makóra, majd onnan Románia (Arad) felé továbbvezető 43-as főút, így közúton az említett városok mindegyike felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. Kübekházával a 4302-es út köti össze, és állami közútnak minősül még a belterület főutcája (Kossuth utca) is, a 43-astól a faluközpontig, 44 124-es útszámozással.

Áthalad a területén, a község déli széle közelében a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is, aminek korábban egy megállási pontja is volt itt, Klárafalva vasútállomás, a vasút és a 4302-es út kereszteződésénél, attól keleti irányban. Az állomás azonban, a központtól való viszonylag nagy távolsága miatt idővel kihasználatlanná vált, emiatt pedig bezárásra került.

Története[szerkesztés]

A település vízjárta, dúsfüvű ártéri területe már a népvándorlások korában a nagyállattartó népek kedvelt szálláshelye volt. Egyedülálló régészeti lelete a címerbe is belefoglalt vágtázó lovas, amely egy avar nagyszíjvéget díszített. A Szeged és Makó között félúton elhelyezkedő, ma 500 lakosú községet egy 1488-ból származó adománylevél már Klárafalvaként említi. Nevét a Szent Klára tiszteletére épített templomáról kapta. A török hadjáratok során elpusztított települést 1801-ben báró Gerliczy Ferenc vásárolta meg, és a kukutyini határrészben majorságot alapított. A falu a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Fekete József (független)^[3]
1994–1998: Fekete József (független)^[4]
1998–2002: Fekete József (független)^[5]
2002–2006: Fekete József (független)^[6]
2006–2010: Fekete József István (független)^[7]
2010–2014: Fekete József István (Fidesz–KDNP)^[8]
2014–2019: Fekete József István (független)^[9]
2019-től: Boros Zsolt Mihály (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	470	477	462	465	462
	2013	2014	2015	2020	2021

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak, 1,7% szerbnek mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 4,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 19,5% (29,4% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az 1935-ben épült Szent Kereszt-templom
A 2020. július 25-én megnyílt Falumúzeum

Klárafalva az irodalomban[szerkesztés]

Klárafalva a helyszíne Móra Ferenc Cuci János nem hagyja magát, illetve Szent királyok pogány magyarjai című (régészeti tárgyú) elbeszéléseinek.
A 2020. július 25-én kiadott Klárafalva, ahol 5000 éve él az ember című könyv a település történelmét foglalja össze képekkel és adatokkal.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Klárafalva Helységnévtár