Klárafalva
Klárafalva | |||
![]() | |||
A község római katolikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Szegedi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Boros Zsolt Mihály (független)[1] | ||
Irányítószám | 6773 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 462 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′Koordináták: é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′ | |||
Klárafalva weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Klárafalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Klárafalva község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Makótól mintegy 13 kilométerre nyugatra, Szegedtől nagyjából 20 kilométerre keletre helyezkedik el. Közigazgatási területének északi szélét a Maros folyása jelöli ki – azon túl Maroslelével határos –, további szomszédai: kelet felől Ferencszállás, nyugat felől pedig Deszk. Déli irányban a legközelebbi település Kübekháza, de közigazgatási területeik nem érintkeznek, mert elválasztják őket egymástól Deszk kelet felé messze elnyúló külterületei.
Megközelítése[szerkesztés]
A településen nyugat-keleti irányban végighúzódik a Szegedtől Makóra, majd onnan Románia (Arad) felé továbbvezető 43-as főút, így közúton az említett városok mindegyike felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. Kübekházával a 4302-es út köti össze, és állami közútnak minősül még a belterület főutcája (Kossuth utca) is, a 43-astól a faluközpontig, 44 124-es útszámozással.
Áthalad a területén, a község déli széle közelében a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is, aminek korábban egy megállási pontja is volt itt, Klárafalva vasútállomás, a vasút és a 4302-es út kereszteződésénél, attól keleti irányban. Az állomás azonban, a központtól való viszonylag nagy távolsága miatt idővel kihasználatlanná vált, emiatt pedig bezárásra került.
Története[szerkesztés]
A település vízjárta, dúsfüvű ártéri területe már a népvándorlások korában a nagyállattartó népek kedvelt szálláshelye volt. Egyedülálló régészeti lelete a címerbe is belefoglalt vágtázó lovas, amely egy avar nagyszíjvéget díszített. A Szeged és Makó között félúton elhelyezkedő, ma 500 lakosú községet egy 1488-ból származó adománylevél már Klárafalvaként említi. Nevét a Szent Klára tiszteletére épített templomáról kapta. A török hadjáratok során elpusztított települést 1801-ben báró Gerliczy Ferenc vásárolta meg, és a kukutyini határrészben majorságot alapított. A falu a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Fekete József (független)[3]
- 1994–1998: Fekete József (független)[4]
- 1998–2002: Fekete József (független)[5]
- 2002–2006: Fekete József (független)[6]
- 2006–2010: Fekete József István (független)[7]
- 2010–2014: Fekete József István (Fidesz–KDNP)[8]
- 2014–2019: Fekete József István (független)[9]
- 2019-től: Boros Zsolt Mihály (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
Lakosok száma | 470 | 477 | 462 | 465 | 462 |
2013 | 2014 | 2015 | 2020 | 2021 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak, 1,7% szerbnek mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 4,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 19,5% (29,4% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Az 1935-ben épült Szent Kereszt-templom
- A 2020. július 25-én megnyílt Falumúzeum
Klárafalva az irodalomban[szerkesztés]
- Klárafalva a helyszíne Móra Ferenc Cuci János nem hagyja magát, illetve Szent királyok pogány magyarjai című (régészeti tárgyú) elbeszéléseinek.
- A 2020. július 25-én kiadott Klárafalva, ahol 5000 éve él az ember című könyv a település történelmét foglalja össze képekkel és adatokkal.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Klárafalva Helységnévtár