Újozora
| Újozora (Уздин / Uzdin) | |
 | |
| A görögkeleti (román) templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Antalfalva |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26216 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség |
|
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 70 m |
| Terület | 85,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 16″, k. h. 20° 37′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 16″, k. h. 20° 37′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újozora témájú médiaállományokat. | |
Újozora (szerbül Уздин / Uzdin, románul Uzdâni) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Antalfalva községben.
Fekvése[szerkesztés]
Antalfalvától 10 km-re északra, a Temes közelében, Tamáslaka, Torontáludvar, Torontálputnok és Antalfalva közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Újozora (Uzdin) a 18. század közepén még csak puszta volt, 1750-1761. között a becskereki kerülethez tartozott, Veliky-Usdin és Mali-Usdin néven és a délmagyarországi kincstári puszták bérlőtársasága bérelte.
1767-ben, mikor megalakult a német-bánsági Határőrvidék, a 12. számú német-bánsági határőrezred egyik századának székhelye lett.
Az 1788-as hadjáratkor a császári had idáig hajszolta a bótosi táborból a török spahikat és mikor a spahik innen Pancsova felé akartak menekülni, Nauendorf alezredes rájuk rontott a huszárjaival és nagyrészüket lekaszabolta.
1848. őszén egy portyázó honvédcsapat támadta meg a falut, s lakosságát kiűzte.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1849. május 7-én, Perczel Mór honvédtábornok 5000 emberrel és 17 ágyúval fényes győzelmet aratott a Puffer ezredes vezérlete alatt álló 7000 szerb felkelőn, s ekkor mintegy ezren kerültek a honvédek fogságába.
1910-ben 5584 lakosából 107 magyar, 124 német, 5296 román volt. Ebből 154 római katolikus, 5305 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4808 | 4722 | 4593 | 4202 | 3885 | 3099 | 2498[1] | 2029[2] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 1909 | 76,42 |
| Szerbek | 349 | 13,97 |
| Cigányok | 76 | 3,04 |
| Szlovákok | 30 | 1,20 |
| Jugoszlávok | 22 | 0,88 |
| Magyarok | 17 | 0,68 |
| Vlachok | 7 | 0,28 |
| Montenegróiak | 3 | 0,12 |
| Horvátok | 3 | 0,12 |
| Németek | 3 | 0,12 |
| Albánok | 2 | 0,08 |
| Ruszinok | 1 | 0,04 |
| Macedónok | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres személyek[szerkesztés]
- Itt született 1906-ban Milloss Aurél magyar táncművész, koreográfus, balettigazgató.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti temploma - 1801-ben épült
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. május 7-én, Perczel Mór honvédtábornok 5000 emberrel és 17 ágyúval fényes győzelmet aratott itt a Puffer ezredes vezérlete alatt álló 7000 szerb felkelő felett
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)népesség/Újozoranevű lábjegyzeteknek - ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
