Baranda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baranda (Баранда / Baranda)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségÓpáva
Rang falu
Irányítószám 26205
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség1544 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság78 m
Terület52,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baranda (Szerbia)
Baranda
Baranda
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 05′ 04″, k. h. 20° 26′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 04″, k. h. 20° 26′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranda témájú médiaállományokat.

Baranda (szerbül Баранда / Baranda) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Ópáva községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pancsovától északnyugatra, a Temes mellett, Csenta keleti szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Baranda és környéke már az ősi időkben lakott hely volt, amit a település közelében fekvő téglaverő telepen gyakran talált edénytöredékek és emberi csontok is igazolnak.

Nevét 1340-ben említette először oklevél Berend néven. A település ekkor Keve vármegyéhez tartozott.

A 11. század második felében az úzokkal és kunokkal a dél-orosz sztyeppén feltűnő és kijevi Oroszországban is határvédőként telepített berend nép települése.

1340-ben királyi ember nevében tűnik fel neve, aki a káptalan által Bencenc faluban beiktat.

Pesty Frigyes leírásában a település nevében a Keve vármegyéhez tartozó Berend helységet sejtette, ahonnan a Berendi Bak család származott. A Bak család tagjai közül Berendi Bak János 1451-ben, Hunyadi János megbízottja volt Szendrőn, Gáspár pedig 1460-ban Jajce ostrománál tüntette ki magát.

Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen a pancsovai kerületben, a lakatlan helyek között volt feltüntetve. 1768-ban a németbánsági Határőrvidék szervezésekor a határőrök vették birtokukba.

1775-1778-ban a kikindai kerületből több szerb család költözött ide. 1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után, Torontál vármegyéhez csatolták.

1910-ben 1911 lakosából 22 magyar, 40 német, 1824 szerb volt. Ebből 42 római katolikus, 19 evangélikus, 1784 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1917 1934 1841 1671 1656 1690 1648[2] 1544[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1542 93,56
Cigányok 42 2,54
Magyarok 13 0,78
Horvátok 10 0,60
Jugoszlávok 6 0,36
Szlovákok 5 0,30
Románok 4 0,24
Montenegróiak 3 0,18
Oroszok 2 0,12
Macedónok 1 0,06
Bolgárok 1 0,06
Albánok 1 0,06
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]