Jajca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jajca
Jajca óvárosa
Jajca óvárosa
Jajca címere
Jajca címere
Közigazgatás
Ország  Bosznia-Hercegovina
Entitás Bosznia-Hercegovinai Föderáció
Kanton Közép-Boszniai
Polgármester Nisvet Hrnjić
Irányítószám 70101
Körzethívószám (+387) 030
Népesség
Teljes népesség 24 319 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 450 m
Terület 350 km²
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Jajca (Bosznia-Hercegovina)
Jajca
Jajca
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 44° 20′ 29″, k. h. 17° 16′ 01″Koordináták: é. sz. 44° 20′ 29″, k. h. 17° 16′ 01″
Jajce Municipality Location.svg
Jajca weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jajca témájú médiaállományokat.

Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban. A középkori Bosnyák Királyság utolsó fővárosa és királyi székhelye volt.

Fekvése[szerkesztés]

Banja Lukától 50 km-re délre, az Orbász folyó partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv jajce (= tojás) főnévből ered, és arról a tojás alakú hegyről kapta, amelyen fekszik.

Története[szerkesztés]

A jajcai vízesés

Az Orbász-menti város a 13. században lett bánság székhelye. Várát 1391 és 1404 között Hervoja építtette, majd a bosnyák királyoké volt. 1434-ben Tallóci Matkó foglalta el Zsigmond részére, de még 1449 előtt visszakerült István Tamás bosnyák király birtokába.

1463-ban várát a török foglalta el, mire Mátyás király december 25-én visszafoglalta.

1464-től 1527-es elestéig Jajcai bánság néven Magyarország része. 1464-ben megint ostromolta a török, de Mátyás felmentette. 1501-ben és 1502-ben ismét ostromolta a török, de Corvin János, 1516-ban Zrínyi Miklós, 1524-ben, utoljára Frangepán Kristóf mentette fel. 1527-ben végül Gházi Huszrev elfoglalta a várost, amely 1878-ig az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt maradt. 1878 és 1918 között a Monarchia része, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1943. november 29-én az itt tanácskozó Antifasiszta Tanács határozta el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság megalapítását. 1992-ben a boszniai háború során a szerb csapatok elfoglalták. 1995-ben a boszniai horvát erők foglalták vissza. Az 1995-ös daytoni békével a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság helyére lépő Bosznia-Hercegovina nagyobbik szövetségi egységének, a Bosznia-Hercegovinai Föderációnak („bosnyák-horvát föderáció”) része lett.

Népesség[szerkesztés]

Az összes lakos 45 007 fő (1991).

Látnivalók[szerkesztés]

A város 30 m magas vízeséséről világhírű, mely a Pliva-tó és a Orbász folyó találkozásánál zúg alá. Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette.

Képek[szerkesztés]

Vízimalmok Jajcában
Csontváry: A jajcai vízesés
Jajca
Mecset

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Saopćenje Federalnog saveza za statistiku 9.septembar 2009. godine PDF

További információk[szerkesztés]