Petre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petre
(Владимировац / Vladimirovac)
A görögkeleti (román) templom
A görögkeleti (román) templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Alibunár
Rang falu
Irányítószám 26315
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 3868 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 146 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petre (Szerbia)
Petre
Petre
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 01′ 35″, k. h. 20° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 01′ 35″, k. h. 20° 51′ 30″
Petre weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petre témájú médiaállományokat.

Petre (szerbül Владимировац / Vladimirovac, románul Pătrovăsîla , németül Petersdorf) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Alibunár községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pancsovától északkeletre, Révújfalu és Alibunár közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

A falu 1809-ben települt a Vladimirovácz nevű pusztán. Petrovoszello volt az eredeti neve, mely nevét Duka Péter temesvári várparancsnoktól vette. Petrovoszello magyarul Péterfalvát jelent. A falu e nevét 1898-ban Románpetrére változtatta.

1831-ben a településen olyan súlyos kolerajárvány pusztított, hogy nem volt ház, amelyben halott ne lett volna, sőt egyes házak egészen kihaltak.

1864-ben pedig a vérbaj lépett fel járványként, melynek 236-an estek áldozatául.

Petre 1872-ig a Határőrvidékhez tartozott és ekkor csatolták Torontál vármegyéhez.

1911-ben egy nagy tűzvészben a nagy gőzmalom égett le és nemsokkal ezután egy raktár és 42 gazdasági udvar hamvadt el a tűzben.

1910-ben 5927 lakosából 47 fő magyar, 95 fő német, 8 fő szlovák, 5507 fő román, 2 fő horvát, 85 fő szerb, 93 fő egyéb (legnagyobbrészt cseh, cigány, bolgár) anyanyelvű volt. Ebből 138 fő római katolikus, 5 fő görög katolikus, 12 fő református, 6 fő ág. hitv. evangélikus, 5627 fő görögkeleti ortodox, 8 fő izraelita, 41 fő egyéb (legnagyobbrészt felekezeten kívüli "nazarénusok") vallású volt. A lakosok közül 2174 fő tudott írni és olvasni, 362 lakos tudott magyarul.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Alibunári járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5261 5294 5519 5335 5106 4539 4111[2] 3868[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2259 54,95
Románok 1424 34,63
Cigányok 110 2,67
Magyarok 22 0,53
Macedónok 17 0,41
Jugoszlávok 15 0,36
Horvátok 14 0,34
Szlovákok 14 0,34
Montenegróiak 11 0,26
Szlovének 6 0,14
Vlachok 3 0,07
Németek 2 0,04
Bolgárok 2 0,04
Csehek 1 0,02
Muzulmánok 1 0,02
Albánok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti temploma - 1859-1863. között épült

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]