Ugrás a tartalomhoz

Petre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petre (Владимировац / Vladimirovac)
A görögkeleti (román) templom
A görögkeleti (román) templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségAlibunár
Rangfalu
Irányítószám26315
Körzethívószám+381 13
Népesség
Teljes népesség4111 fő (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság146 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 01′ 59″, k. h. 20° 51′ 50″45.033056°N 20.863889°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 59″, k. h. 20° 51′ 50″45.033056°N 20.863889°E
Petre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petre témájú médiaállományokat.

Petre (szerbül Владимировац / Vladimirovac, románul Pătrovăsîla , németül Petersdorf) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Közigazgatásilag Alibunár községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Pancsovától északkeletre, Révújfalu és Alibunár közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A falu 1809-ben települt a Vladimirovácz nevű pusztán. Petrovoszello volt az eredeti neve, mely nevét Duka Péter temesvári várparancsnoktól vette. Petrovoszello magyarul Péterfalvát jelent. A falu e nevét 1898-ban Románpetrére változtatta.

1831-ben a településen olyan súlyos kolerajárvány pusztított, hogy nem volt ház, amelyben halott ne lett volna, sőt egyes házak egészen kihaltak.

1864-ben pedig a vérbaj lépett fel járványként, melynek 236-an estek áldozatául.

Petre 1872-ig a Határőrvidékhez tartozott és ekkor csatolták Torontál vármegyéhez.

1911-ben egy nagy tűzvészben a nagy gőzmalom égett le és nem sokkal ezután egy raktár és 42 gazdasági udvar hamvadt el a tűzben.

1910-ben 5927 lakosából 47 fő magyar, 95 fő német, 8 fő szlovák, 5507 fő román, 2 fő horvát, 85 fő szerb, 93 fő egyéb (legnagyobbrészt cseh, cigány, bolgár) anyanyelvű volt. Ebből 138 fő római katolikus, 5 fő görögkatolikus, 12 fő református, 6 fő ág. hitv. evangélikus, 5627 fő görögkeleti ortodox, 8 fő izraelita, 41 fő egyéb (legnagyobbrészt felekezeten kívüli "nazarénusok") vallású volt. A lakosok közül 2174 fő tudott írni és olvasni, 362 lakos tudott magyarul.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Alibunári járásához tartozott.

Az 1. világháború után híressé lett arról, hogy itt működött Baba Anujka ("Anujka nagymama"), a híres szerb méregkeverő asszony.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5261 5294 5519 5335 5106 4539 4111[1] 3868[2]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 2259 54,95
Románok 1424 34,63
Cigányok 110 2,67
Magyarok 22 0,53
Macedónok 17 0,41
Jugoszlávok 15 0,36
Horvátok 14 0,34
Szlovákok 14 0,34
Montenegróiak 11 0,26
Szlovének 6 0,14
Vlachok 3 0,07
Németek 2 0,04
Bolgárok 2 0,04
Csehek 1 0,02
Muzulmánok 1 0,02
Albánok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkeleti temploma - 1859-1863. között épült

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]