Gajtás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gajtás
(Кајтасово / Kajtasovo)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Fehértemplom
Rang falu
Irányítószám 26329
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 262 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 66 m
Terület 42,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gajtás (Szerbia)
Gajtás
Gajtás
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 52′ 21″, k. h. 21° 15′ 11″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 21″, k. h. 21° 15′ 11″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gajtás témájú médiaállományokat.

Gajtás (korrábban Gajtas, szerbül Кајтасово / Kajtasovo) település Szerbiában, a Vajdaságban, a fehértemplomi községben.

Fekvése[szerkesztés]

A Karas folyó jobb partján, Fehértemplomtól nyugatra fekszik, 66 méter tengerszint feletti magasságon.

Története[szerkesztés]

Először 1690-ben említették ezen a néven.

A 17. század végén nagy számban vándoroltak szerbek a faluba.

1770-ben Mária Terézia rendeletére a német-szerb katonai határőrvidékhez tartozott.

Gróf Mercy térképén is már ezen a néven jelezték, a verseczi kerületben. 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.

1910-ben 494 lakosából 2 fő magyar, 5 fő német 28 fő román, 459 fő szerb anyanyelvű volt. Ebből 4 fő római katolikus, 1 fő görög katolikus, 1 fő református, 488 fő görögkeleti ortodox vallású volt. Írni és olvasni 243 lakos tudott, magyarul 4 lakos tudott.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
503 490 494 459 424 350 287[2] 262[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 253 88,15
Magyarok 10 3,38
Románok 7 2,43
Macedónok 6 2,09
Oroszok 2 0,69
Németek 1 0,34
Jugoszlávok 1 0,34
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti temploma - a 18. század elején épült

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.