Gajtás
| Gajtás (Кајтасово / Kajtasovo) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Fehértemplom |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26329 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 287 fő (2002) |
| Népsűrűség | 7 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 66 m |
| Terület | 42,9 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 35″, k. h. 21° 15′ 18″44.876389°N 21.255000°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 35″, k. h. 21° 15′ 18″44.876389°N 21.255000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gajtás témájú médiaállományokat. | |
Gajtás (korábban Gajtas, szerbül Кајтасово / Kajtasovo) település Szerbiában, a Vajdaságban, Fehértemplom községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Karas folyó jobb partján, Fehértemplomtól nyugatra fekszik, 66 méter tengerszint feletti magasságon.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Először 1690-ben említették ezen a néven.
A 17. század végén nagy számban vándoroltak szerbek a faluba.
1770-ben Mária Terézia rendeletére a német-szerb katonai határőrvidékhez tartozott.
Gróf Mercy térképén is már ezen a néven jelezték, a verseczi kerületben. 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.
1910-ben 494 lakosából 2 fő magyar, 5 fő német 28 fő román, 459 fő szerb anyanyelvű volt. Ebből 4 fő római katolikus, 1 fő görögkatolikus, 1 fő református, 488 fő görögkeleti ortodox vallású volt. Írni és olvasni 243 lakos tudott, magyarul 4 lakos tudott.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Demográfiai változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 503 | 490 | 494 | 459 | 424 | 350 | 287[1] | 287 fő (2002) |
Etnikai összetétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 253 | 88,15 |
| Magyarok | 10 | 3,38 |
| Románok | 7 | 2,43 |
| Macedónok | 6 | 2,09 |
| Oroszok | 2 | 0,69 |
| Németek | 1 | 0,34 |
| Jugoszlávok | 1 | 0,34 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkeleti temploma - a 18. század elején épült
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
