Mélykastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mélykastély
(Куштиљ / Kuštilj)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Versec
Rang falu
Irányítószám 26336
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 748 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 74 m
Terület 44,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mélykastély (Szerbia)
Mélykastély
Mélykastély
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 02′ 04″, k. h. 21° 22′ 23″Koordináták: é. sz. 45° 02′ 04″, k. h. 21° 22′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mélykastély témájú médiaállományokat.

Mélykastély (szerbül Куштиљ / Kuštilj, románul Coştei) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.

Fekvése[szerkesztés]

Versectől délkeletre, a Karas jobb partján, Almád, Vajdalak és Jám közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Mélykastély (Kustély) török hódoltság előtti történetéről nem maradtak fenn írásos adatok, de hódoltság végén már jelentékeny helyként említették.

Az 1717. évi kamarai jegyzékben Kostil-ként fordult elő, 100 házzal.

Az 1723-1725-ös gróf Mercy térképen Custil, az 1761 évi térképen Kustil néven, a verseczi kerülethez tartozott.

1829-ben a borgiai birtokok kárpótlásaként a Bethleni gróf Bethlen család nyerte.

A 19. század közepén a gróf Bethlen család birtoka, de ekkor már három részre oszlott:

Az első rész 1856-ban báró Rudnyánszky Sándoré és Szájbély Frigyesé lett, majd 1856-ban Derencsényi Henriette, 1876-ban báró Derencsényi János özvegye, valamint Rezső, Henriette és Klára nevű gyermekeinek a tulajdonába ment át, majd 1883-ban Kormos Béla dr. közjegyző és neje Ágoston Róza vásárolták meg.

A birtok második része, 1868-ban részben Fehér Mária és Sándor, majd 1882-ben, az egész Fehér Miklós tulajdonába ment át, a kiktől 1894-ben gróf Bissingen-Nippenburg Rezső vásárolta meg.

A harmadik rész tulajdonosa 1856-ban Mocsonyi János volt, majd 1888-tól gróf Bissingen-Nippenburg Rezsőné Mocsonyi Georgina birtoka lett.

1910-ben 2220 lakosából 12 magyar, 39 német, 2116 román, 44 cigány volt. Ebből 51 római katolikus, 2141 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1666 1594 1596 1416 1189 1082 806[2] 748[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Románok 767 95,16
Szerbek 19 2,35
Cigányok 12 1,48
Magyarok 4 0,49
Horvátok 3 0,37[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti temploma - a 18. század közepén épült

Jegyzetek[szerkesztés]

Mélykastély egy régi térképen

Források[szerkesztés]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.