Torontálsziget
| Torontálsziget (Сакуле / Sakule) | |||
| A görögkeleti templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bánsági | ||
| Község | Ópáva | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 26206 | ||
| Körzethívószám | +381 13 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1847 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 69 m | ||
| Terület | 67,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Torontálsziget témájú médiaállományokat. | |||
Torontálsziget (szerbül Сакуле / Sakule) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Ópáva községben.
Fekvése
[szerkesztés]Pancsovától északnyugatra, Torontáludvar és Baranda közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Torontálsziget helyén már a középkorban is állhatott település, amit a határbeli Truntály nevű területen ásás és szántás alkalmával talált középkori pénzek és rommaradványok is igazolnak, azonban okleveles adatok nem maradtak fenn.
E helység a török hódoltság végén már megvolt, és az 1717. évi összeírásban, Szakugla néven, a pancsovai kerületben, a lakott helyek között szerepel 12 házzal, és jelölve van az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen is.
1767-től a német bánsági Határőrvidékhez tartozott és a 12. számú német-bánsági határőrezred egyik századának székhelye volt.
Az 1775-1778-as években a kikindai kiváltságos kerületből több család is letelepedett itt.
1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után, Torontál vármegyéhez csatolták. A mai Torontálsziget nevet 1888-ban kapta.
1910-ben 2917 lakosából 96 magyar, 322 német, 2435 szerb volt. Ebből 363 római katolikus, 54 evangélikus, 2431 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2908 | 2822 | 2725 | 2525 | 2280 | 2200 | 2048[2] | 1847[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1942 | 94,82 |
| Jugoszlávok | 27 | 1,31 |
| Cigányok | 23 | 1,12 |
| Szlovákok | 19 | 0,92 |
| Románok | 6 | 0,29 |
| Macedónok | 6 | 0,29 |
| Montenegróiak | 5 | 0,24 |
| Horvátok | 3 | 0,14 |
| Magyarok | 2 | 0,09 |
| Albánok | 2 | 0,09 |
| Muzulmánok | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma - 1844-ben épült
Jegyzetek
[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Torontál vármegye
További információk
[szerkesztés]- Torontálsziget története Archiválva 2010. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
