Cserépalja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cserépalja (Црепаја / Crepaja)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségAntalfalva
Rang falu
Irányítószám 26213
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 4364 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság89 m
Terület75,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserépalja (Szerbia)
Cserépalja
Cserépalja
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 00′ 20″, k. h. 20° 38′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 00′ 20″, k. h. 20° 38′ 05″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserépalja témájú médiaállományokat.

Cserépalja (szerbül Црепаја / Crepaja) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Antalfalva községben.

Fekvése[szerkesztés]

A Nagykikinda–Nagybecskerek–Pancsova-vasútvonal mentén, Pancsova északi szomszédjában, Torontálvásárhely és Ferenchalom közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Cserépalja a török hódoltság alatt már fennállt, és ez időből a község közepén fennmaradt egy, a templom előtt látható közkút, mely terméskőből épült s jelenleg is használatban van. A hódoltság végén azonban a település elpusztult, és a Mercy-féle térképen is a pancsovai kerületben, az elpusztult helyek között szerepel, Vel Schrepaia néven.

1750-től a délmagyarországi bérlők társasága bérelte Mala Czrepaja és Welika Czrepaja nevű pusztákat. mely helységet 1752-ben báró Engelshofen temesvári kormányzó telepítette, 100 szerb határőrcsaláddal.

1767-ben a település a németbánsági Határőrvidék megalakításával, a 12. számú németbánsági határőrezred egyik századának székhelye lett és 1774-ben, az ezredparancsnokság rendelkezésére számos szerb határőr költözött ide Pancsováról, Kubinból és Bavanistyéről.

1866-ban, majd 1910-ben is súlyos kolerajárvány pusztított a településen.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4641 4914 5516 5289 5369 5128 4855[2] 4364[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4280 88,15
Cigányok 311 6,40
Macedónok 67 1,38
Szlovákok 35 0,72
Magyarok 31 0,63
Jugoszlávok 23 0,47
Montenegróiak 10 0,20
Horvátok 7 0,14
Bolgárok 5 0,10
Románok 4 0,08
Albánok 4 0,08
Csehek 3 0,06
Oroszok 2 0,04
Muzulmánok 2 0,04
Szlovének 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Népszokások[szerkesztés]

A település Vodicza nevű kút-kápolnájánál minden év pünkösd másnapján - régi szokás szerint - beszentelik a szőlőtermést.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti temploma - 1822-ben épült

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]