Zichyfalva
| Zichyfalva (Пландиште / Plandište) | |||
 | |||
| A Rózsafűzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus templom tornya | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bánsági | ||
| Község | Zichyfalva | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 26360 | ||
| Körzethívószám | +381 13 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3825 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 79 m | ||
| Terület | 45,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 13′ 37″, k. h. 21° 07′ 18″45.226944°N 21.121667°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 37″, k. h. 21° 07′ 18″45.226944°N 21.121667°E | |||
| Zichyfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zichyfalva témájú médiaállományokat. | |||
Zichyfalva (szerbül Пландиште / Plandište, németül Zichydorf) falu és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belgrádtól 85 km-re északkeletre, a román határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zichyfalvát a kincstár telepítette 1783-ban, 123 német családdal, nevét gróf Zichy Ferenc udvari kamarai tanácsos tiszteletére kapta. Első lakosai német betelepülők voltak Grabác, Kisjécsa, Nagyjécsa, Kiskomlós (Ostern) falvakból.
1819. március 5-én a település országos és hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.
Az 1838-as árvíz után a felgyülemlő vizek levezetésére ásták ki a Rojga- és a Moravicza csatornát.
A településen az 1846–1847-es években nagy éhínség volt, illetve 1836, 1849. és 1873-ban kolerajárvány pusztított.
1848. október 7-én szerb felkelők támadták meg a falut, de az itt tanyázó 600 magyar nemzetőr a támadást visszaverte.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Demográfiai változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2985 | 3040 | 3446 | 3701 | 4122 | 4380 | 4270[2] | 3825[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2539 | 59,46 |
| Macedónok | 910 | 21,31 |
| Magyarok | 242 | 5,69 |
| Jugoszlávok | 168 | 3,93 |
| Románok | 73 | 1,70 |
| Cigányok | 63 | 1,47 |
| Szlovákok | 41 | 0,96 |
| Horvátok | 21 | 0,49 |
| Montenegróiak | 18 | 0,42 |
| Szlovének | 18 | 0,42 |
| Németek | 7 | 0,16 |
| Bolgárok | 6 | 0,14 |
| Oroszok | 1 | 0,02 |
| Muzulmánok | 1 | 0,02 |
| Bosnyákok | 1 | 0,02 |
| Albánok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1879-ben Telléry Gyula újságíró, lapszerkesztő, a szepességi magyar sajtó megteremtője.
- Itt született 1901-ben Csuka Zoltán költő, szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma - 1812-ben épült
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borovszky Samu: Torontál vármegye
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Zichyfalva története Archiválva 2010. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
