Kisjécsa
| Kisjécsa (Iecea Mică) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Gyertyámos |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyertyámos |
| Irányítószám | 307092 |
| Körzethívószám | 307092 |
| SIRUTA-kód | 156240 |
| Népesség | |
| Népesség | 855 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 81 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |

Kisjécsa, románul: Iecea Mică, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Zsombolyától északkeletre, Gyertyámos, Billéd, Nagyjécsa és Kisbecskerek közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kisjécsa és Nagyjécsa helyén a középkorban Öcse (Ősze) nevű település feküdt. Öcsét az 1400-as években hol Temes, hol Csanád vármegyéhez számították. 1492-ben a Peterdi Pethő család birtoka volt. A török hódoltság alatt azonban Öcse elpusztult, a Mercy gróf térképén a temesvári kerületben a lakatlan helyek között található Jetsaa néven.
1750-től kincstári puszta, melyet a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bérelt. A mai települést 1770-ben telepítette Neumann temesvári kormányzósági tanácsos. Ő építtette az első 101 lakóházat is, és ugyanekkor iskolát is állított fel itt. 1801-ben a település a zágrábi püspökség birtoka lett.
Az 1865-ös feljegyzések szerint a faluban pusztító nagy tűzvészben a község fele leégett.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1813-ban épült.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.

