Krimárvára
| Krimárvára (Crivobara) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Temesszékás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Temesszékás |
| Irányítószám | 307392 |
| SIRUTA-kód | 158635 |
| Népesség | |
| Népesség | 66 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 154 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Krimárvára
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 54′ 45″, k. h. 21° 48′ 58″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 45″, k. h. 21° 48′ 58″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krimárvára (románul: Crivobara) település Romániában, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Temesvártól északkeletre, Lugostól északnyugatra, Temesszékás, Lábas és Vizma közt, a Crivobara patak mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
Krimárvára nevét 1440-ben említette először oklevél Crivobara néven. 1477-ben Krymarwara' (Krimárvára) néven említették és Solymosvár tartozéka, és Bánffi Miklós és Jakab birtoka volt. Nevének formái a későbbiekben: 1633-ban Krivavara, 1723-1725-ben Krivowara volt. A Mercy-féle térképen Krivowara néven jelölték.
A 19. század elején a Lukács család vette meg a kincstártól és 1838-ig maradt birtokukban. Ekkor Capdebo Jakabé, később Capdebo Mártoné és 1846-ban Capdebo Kristófé lett, aki 1887-ig volt a birtokosa. A Capdebo család kezén maradt egészen 1893-ig, amely időtől Gorcsa János, Klug József és társai birtoka lett.
1910-ben 618 lakosából 597 román, 14 magyar, 6 német volt. Ebből 507 görögkeleti ortodox, 91 görögkatolikus, 16 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- 1794-ben épült fatemplomát az Úr Anyja születésének szentelték; a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06215 sorszámon szerepel.[2]
- Görög keleti temploma 1885-ben épült
- Görögkatolikus temploma 1890-ben épült
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}