Baracháza
Baracháza (Bărăteaz, Baratzhauzen) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Temeskenéz |
Rang | falu |
Községközpont | Temeskenéz |
Irányítószám | 307366 |
SIRUTA-kód | 158546 |
Népesség | |
Népesség | 647 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 15 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 93 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 58′ 17″, k. h. 21° 05′ 33″45.971389°N 21.092500°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 17″, k. h. 21° 05′ 33″45.971389°N 21.092500°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baracháza (románul Bărăteaz, korábban Călugăruș, németül Baratzendorf) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Temesvártól északkeletre, Vingától délnyugatra, Temeskenéz, Kétfél és Mercyfalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Baracháza nevét 1411-ben említette először oklevél Barochaza néven. 1428-ban Barothaza, 1808-ban Baraczház, 1888-ban Baraczháza néven írták.
A település a Csák nemzetséghez tartozó Miklós birtoka volt. A falu a Hódoltság alatt elnéptelenedett. A törökök kiűzése után a kincstár birtoka lett, németek és románok népesítették be.
1910-ben 826 lakosából 433 román, 348 német és 18 magyar volt. Ebből 452 görögkeleti ortodox, 366 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Vingai járásához tartozott.
Szikszó
[szerkesztés]Baracháza határában feküdt egykor a valószínűleg a tatárjárás alatt elpusztult Szikszó is, melyről 1231-1237-ből maradt fenn adat.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Barcaházán birtokos Capdebo család által 1837-ben építtetett, a Fájdalmas Szűz tiszteletére felszentelt, karzatos, római katolikus kápolna.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szekernyés, János. A magyarság emlékjelei a Bánságban = Semne evocatoare ale magharimii în Banat = Evidence of Hungarian Presence in the Banat. Temesvár: HangArt Könyvek (2013). ISBN 9789730157932
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.