Temesdoboz
| Temesdoboz (Duboz) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Niczkyfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Niczkyfalva (Nițchidorf) |
| Irányítószám | 307297 |
| SIRUTA-kód | 157950 |
| Népesség | |
| Népesség | 205 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Temesdoboz románul: Duboz, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Buziásfürdőtől délre, Niczkyfalva és Kádár közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Temesdoboz nevét 1399-ben említette először oklevél Dubaz néven.
1405-1410 között Doboz, 1462-ben Dobos, 1489-ben, pedig már Doboz alakban említették. Már a középkorban virágzó helység volt. Legrégibb birtokosai a Dobozi Dánfiak voltak, ők már 1399-ben birtokosai voltak a településnek.
A 15. század közepén a helység egy 44-67 faluból álló uradalom központja volt, melynek részeit Dobozi Dánfi László 1447-ben Nagymihályi Lászlónak zálogosította el, kinek özvegye azután a zálogos birtokhoz, a Dobozi Dánfiakkal szemben, 1462-ben jogot formált.
1489-ben a Dobozi Dánfiak birtoka volt, 1607-ben pedig Trombitás István, Tábor Benedek, Sztepan Péter, Radichy Márton és Lugasi Pribék János voltak a földesurai.
1723-1725 között gróf Mercy térképén Dobosch alakban, a csákovai kerületben szerepelt.
1838-ban 30 2/8 egész jobbágytelke volt. Birtokosa a vallás- és tanulmányi alap lett és birtokában volt még a 20. század elején is.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.
1910-ben 776 lakosából 8 magyar, 19 német, 749 román volt. Ebből 20 római katolikus, 751 görög keleti ortodox volt.
A középkorban Dobozhoz tartozott Bagafalva vagy Bogafalva is mely 1410-ben szerepelt először az oklevelekben. Itt feküdt Baja-Kenézfalva és Boroszlaviczafalva is, melyekről az 1462 évi oklevelekben maradt fenn adat. Itt állt Csagarafalva, Darnótfalva, Felső-Bathfalva és Sztojakfi Jánosfalva is.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görög keleti temploma - a 19. század közepén épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

