Keped

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Keped (Căpăt)
RO TM Capat 88.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Rakovica
Irányítószám 307331
SIRUTA-kód 158261
Népesség
Népesség272 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Keped (Románia)
Keped
Keped
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 41′ 12″, k. h. 21° 40′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 12″, k. h. 21° 40′ 01″
Keped egy régi térképen

Keped románul: Căpăt, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Buziásfürdőtől északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Keped nevét 1447-ben említette először oklevél Kyskeped néven. 1717-ben Kipeth, 1808-ban Keppet, Kepet, 1888-ban Kepet, 1913-ban Keped alakban volt említve.

1462-ben Kyskepeth néven Doboz 10. tartozékaként említették. A török hódoltság alól, románoktól lakott helységként került ki.

Az 1717. évi kamarai jegyzékben Kipeth alakban, 60 házzal volt feltüntetve, az 1717-es gróf Mercy-féle térképen Kepeth alakban, a lugosi kerületben, 1761-es térképen pedig a csákovai kerületben tűnt fel. 1807-ben pedig a kincstártól a nagykövéresi uradalommal együtt a vallás- és tanulmányi alap birtokába került.

1830-1840 között Trencsén vármegyéből katolikus vallású tótok költöztek ide, akik később elmagyarosodtak; ezekhez 1850 körül egy-két magyar és német család is költözött. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kepeth, oláh falu, Temes vármegyében, dombos helyen, Buziáshoz 1 órányira: 800 lakossal, kik közt 720 oláh, 30 magyar, 50 tót ajkú római katholikus Óhitű anyaegyház. Határa 2159 hold; melyből úrbéri szántó, rét és legelő 1475 hold, s a többi majorsági legelő és 400 hold erdő. Dombos része sovány; völgyes s egyenes terei termékenyek. Bírja a királyi alapítvány.”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

1910-ben 759 lakosából 583 román, 162 magyar, 13 német volt. Ebből 567 görög keleti ortodox, 149 római katolikus, 20 görögkatolikus volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]