Temesszékás
| Temesszékás (Secaș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Temesszékás |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307390 |
| SIRUTA-kód | 158617 |
| Népesség | |
| Népesség | 223 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 148 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Temesszékás
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 53′ 08″, k. h. 21° 49′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 08″, k. h. 21° 49′ 22″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Temesszékás (románul: Secaș) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Temesvártól északkeletre, Lábas és Panyó közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Temesszékás nevét 1440-ben Naghzekas néven említette először oklevél. Ekkor a solymosi uradalom tartozékai közé sorolták. A középkorban Arad vármegyéhez tartozott.
Az 1717. évi kamarai jegyzékben két ilynevű helységet is feltüntettek, melyek közül Georgin Sakasch hét házzal és Dollnischkas 14 házzal szerepelt. A Mercy-féle térképen Seccass alakban tüntették fel, míg fölötte Gomi Secass pusztaként van megjelölve. Még 1761-ben is puszta volt. A 18. század közepe után románok telepedtek be. 1781-ben Szebényi János vásárolta meg a kincstártól. Később Nikolics Dánielé lett, és a birtokában is maradt 1846-ig. Ekkor az egész helység a Papházy család birtoka lett.
1910-ben 945 lakosából 870 román, 34 német, 29 magyar volt. Ebből 732 görögkeleti ortodox, 151 görögkatolikus, 51 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti ortodox temploma 1869-ben épült.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
.svg){kind=small}