Temesszékás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Temesszékás (Secaș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang községközpont
Irányítószám 307390
SIRUTA-kód 158617
Népesség
Népesség223 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temesszékás (Románia)
Temesszékás
Temesszékás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 08″, k. h. 21° 49′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 08″, k. h. 21° 49′ 22″

Temesszékás (románul: Secaș) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól északkeletre, Lábas és Panyó közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Temesszékás nevét 1440-ben Naghzekas néven említette először oklevél. Ekkor a sólymosi uradalom tartozékai közé sorolták. A középkorban Arad vármegyéhez tartozott.

Az 1717. évi kamarai jegyzékben két ilynevű helységet is feltüntettek, melyek közül Georgin Sakasch hét házzal és Dollnischkas 14 házzal szerepelt. A Mercy-féle térképen Seccass alakban tüntették fel, míg fölötte Gomi Secass pusztaként van megjelölve. Még 1761-ben is puszta volt. A 18. század közepe után románok telepedtek be. 1781-ben Szebényi János vásárolta meg a kincstártól. Később Nikolics Dánielé lett, és a birtokában is maradt 1846-ig. Ekkor az egész helység a Papházy-család birtoka lett.

1910-ben 945 lakosából 870 román, 34 német, 29 magyar volt. Ebből 732 görögkeleti ortodox, 151 görögkatolikus, 51 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti ortodox temploma 1869-ben épült.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.