Aurélháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aurélháza (Răuți)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Újvár (Uivar)
Irányítószám 307449
SIRUTA-kód 159197
Népesség
Népesség534 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság78 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Aurélháza (Románia)
Aurélháza
Aurélháza
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 40′ 23″, k. h. 20° 55′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 23″, k. h. 20° 55′ 57″

Aurélháza románul: Răuți, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól délnyugatra, Németszentmihály és Újvár közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Aurélházát 1843-ban alapította a királyi kincstár az akkor 4659 holdas szilasi pusztára, melyen Rautendorf falu is állt Magyarszentmártonból ide telepített magyar földművelőkből, és gróf Dessewffy Aurél tiszteletére nevezték el így.

1848-ban a férfilakosság nagy része honvédnek csapott fel és közülük többen el is estek. Hazafias magatartásáért a község sokat szenvedett a temesvári őrség portyázó csapataitól, melyeknek garázdálkodásai következtében az egész lakosság elmenekült.

Később az 1859-es, 1861-es, 1885-ös és 1889-es években árvíz pusztította el a község határát, a községet is csak a védtöltések mentették meg a végpusztulástól.

1873-ban pedig kolerajárvány volt a településen.

A 20. század elején Aurélháza nagyobb birtokosai Scharff Alajos és az államkincstár voltak.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Csenei járásához tartozott.

1910-ben 1135 lakosából 646 magyar, 448 német, 29 román volt. Ebből 1092 római katolikus, 38 görögkatolikus volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1878-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között