Obád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Obád (Obad)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Csák város
Irányítószám 307116
SIRUTA-kód 156419
Népesség
Népesség 644 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 7
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 81 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Obád (Románia)
Obád
Obád
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 32′ 20″, k. h. 21° 09′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 20″, k. h. 21° 09′ 18″
Obád weboldala

Obád (románul és németül Obad, helyi román nevén Obădu[2]) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Holt-Temes partján, Csákovától 3 km-re északkeletre, Temesvártól 24 km-re dél–délnyugatra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A középkori Jobbágy névből (1214/1550, Ioubag, 13321337, Jobaag) a románban előbb Obaci (1700 után, Obács), majd Obad lett (17231725, Obadie). A helységnévrendezés alatt a vármegye és a község közös tiltakozásának köszönhetően tarthatta meg nevét a megállapított Óhát helyett.

Története[szerkesztés]

1403-ban a lázadó erdélyi vajdák elrendelték Treutel Miklós erődített udvarházának lerombolását. 1478-ban pusztaként említették. A 16. században a Csákiak újjáépítették az erősséget.

1717-ben hatvan házból állt, román lakói főként szarvasmarhatartással foglalkoztak. 1778-tól az újjászervezett Temes vármegyéhez tartozott.

1859-ben települt le az első német, Anton Staszny tiszttartó. 1861-ben Torontál vármegyei németek és néhány párdányi magyar család költözött be Eszterházy Alajos birtokára és az első három sváb család által vásárolt földekre. A románok és a svábok között előbb a közös legelő- és temetőhasználat miatt alakult ki konfliktus, majd a határ tagosításának 1865-ös megkezdése után a svábok elhagyták a falut. 1866 és 1868 között Staszny újabb németeket telepített be Nagytószegről, Jánosföldéről, Zsombolyáról és Porgányból. 1871-ben német nyelvű római katolikus iskola működött benne.

1886-ban az állam bikanevelő telepet alapított. A 20. század elején magyar tannyelvű fiú- és leányiskola és téglagyár is működött faluban. 1913-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[3] Az 1940-es években a háború és az kitelepítések felszámolták sváb közösségét. A háború után kétszáz román telepest költöztettek a faluba.

Lakossága[szerkesztés]

1900-ban 1003 lakosából 534 volt román, 407 német, 49 cigány és 11 magyar anyanyelvű; 582 ortodox és 417 római katolikus vallású.
2002-ben 598 lakosából 587 volt román és 7 magyar nemzetiségű; 470 ortodox, 109 pünkösdista és 11 római katolikus vallású.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Wilhelm Josef Merschdorf: Tschakowa. Marktgemeinde im Banat. Monographie und Heimatbuch. Augsburg, 1997
  • Elke Hoffmann, Peter-Dietmar Leber és Walter Wolf szerk.: Städte und Dörfer: Beiträge zur Siedlungsgeschichte der Deutschen im Banat. München, 2011

Külső hivatkozások[szerkesztés]