Fólya

Fólya (Folea)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Vejte
Rang	falu
Községközpont	Vejte
Irányítószám	307471
SIRUTA-kód	159357
Népesség
Népesség	422 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	83 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 29′ 55″, k. h. 21° 18′ 00″45.498574, 21.30004
Sablon Wikidata Segítség

Fólya egy régi térképen

Fólya románul: Folea, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Dettától északkeletre fekvő település.

Története

Fólya nevét 1341-ben már említette oklevél Ffele néven. 1349-ben Fele, Felea, 1717-ben Folle, 1723-ban Follia, 1808-ban Folia, 1888-ban Folya, 1913-ban Fólya néven volt említve.

A török hódoltságból már lakott helyként került ki. Neve az 1717. évi jegyzékben is előfordult, Folle alakban, 20 házzal. Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen a csákovai kerületben szerepelt. 1782-ben a kincstártól Bieliczky József és Andreovits György megvásárolták. A Bieliczky-család birtokosa volt a 19. század közepéig. Andreovits György birtokrészét pedig 1790-ben Kaniczay János vásárolta meg, akiről 1830-ban Lajosra szállt, kitől 1859-ben Csiki Gergely vette, és 1874-ben örököseire szállt át.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Folya, Temesvárhoz délre, 1200 óhitű lakossal, anyatemplommal. Gazdag határa első osztályú, s van 55 3/8 telke. Bírja Milecz József, Klaniczay Lajos, Prusinszky Miklós”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Csáki járásához tartozott. 1910-ben 1306 lakosából 835 román, 257 német, 196 magyar volt. Ebből 633 görög keleti ortodox, 418 római katolikus, 213 görögkatolikus volt.

Híres személyek

• Ivády Béla (Fólya, 1873. november 14. – Budapest, 1962. március 19.) politikus, földművelésügyi miniszter itt született a településen.
• Iosif Jumanca (Fólya, 1893. december 23. – Văcărești-i börtön(wd)[4], 1950. június 26.) erdélyi román nyomdász, újságíró, szociáldemokrata politikus, romániai parlamenti képviselő.

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.