Máslak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Máslak (Mașloc)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségMáslak
Rangközségközpont
Irányítószám307270
SIRUTA-kód157692
Népesség
Népesség817 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság155
Népsűrűség9,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület82,91 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 21° 27′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 21° 27′ 16″
http://www.blumenthal-banat.de/, Máslak weboldala
SablonWikidataSegítség

Máslak (románul: Mașloc , németül: Blumenthal) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, az azonos nevű község központja. Az első világháborúig Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

Nevének változásai[szerkesztés]

1839-ben Blumenthal, 1863-ban Blumenthal, Máslok, 1873-ban Blumenthal, Máslak és 1880-ban Máslak az elnevezése.

Népessége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Reiszig Ede így ír a településről Temes vármegye községei című munkájában: „... A középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Machalaka, Makalaka, Mathalaka alakban, már egyházas helyként fordul elő. 1471-ben, a Szeri Pósafiak kihaltával, a Guthi Országh- és a Nádasdi Ongor-család nyerte adományul. 1475-ben, midőn kérésükre az adományt újból átírták és megerősítették, Máslakot már oppidumnak (város) nevezi a megerősítő levél; 1506-ban azonban már egyszerűen csak birtok és a sződi várkastély tartozéka. Az 1561. évi összeírásban szintén elhagyott faluként van feltüntetve s ekkor Mágócsy Gáspár és Liszthy János voltak a földesurai. A török hódoltság megszüntével: 1717-ben eszközölt összeírásban Maschlok alakban fordul elő, 14 házzal, de az 1723-25. évi és az 1761. évi hivatalos térképeken már csak pusztult helyként szerepel. 1770-71-ben németek telepedtek le a régi Máslak helyén, a hol 93 házból álló telepet építettek. Az új telep neve Blumenthal lett, ama virágos völgy után, hova e gyarmatosok telepedtek. 1783-ban a helység 16 új házzal gyarapodott. 1782-ben ezt is Névery Elek és József vették meg a kincstártól, de nem tudták a vételárt lefizetni s így a helység 1814-ig a kincstáré maradt, a mikor I. Ferencz király, herceg Schwarzenberg Károlynak adományozta. Ez időtől birtokosai ugyanazok voltak, mint Saroltaváréi. Idővel a község régi magyar neve feledésbe menvén, 1833-1850 között a községi pecséteken Virág-Völgye feliratot használt. Később Máslak lett a neve. A római katolikus templomot már a németek letelepedésekor építették. 1778-ban a templom szent Bertalan napjára búcsú-engedélyt nyert. A községbeli régi úrilakot 1788-ban Kevermesi Thököly Péter építtette, ez jelenleg gróf Wimpffen Siegfried tulajdona és jószágigazgatójának lakása. A község melletti dombon, a németek letelepülésekor egy várrom volt, a melynek kőanyagából a települők épületeik alapjait rakták le. Ma már nyoma sincsen. A község határában van az ún. „török kút”, mely még a török világból ered. „

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]