Bakóvár
| Bakóvár (Bacova) | |
 | |
| Bakóvár látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Buziásfürdő város |
| Irányítószám | 305101 |
| SIRUTA-kód | 155430 |
| Népesség | |
| Népesség | 1500 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 29[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bakóvár
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 39′ 49″, k. h. 21° 33′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 49″, k. h. 21° 33′ 02″ | |
 | |
| Bakóvár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakóvár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bakóvár, 1910-ig Bachóvár (Bakovár, románul: Bacova, németül: Bakowa) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Temesvártól 24 km-re délkeletre található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a kincstári erdőbirtok betelepítését megszervező kerületi biztosról, Bachó Jánosról kapta.
Története[szerkesztés]
1783–1786-ban száz sváb telepes család alapította. 1795-ben 35 felső-magyarországi magyar család, később szlovákok települtek be, de legnagyobb részük továbbköltözött. Helyükre 1820-ban csehországi német és cseh és szlovák földművesek és iparosok költöztek. A többi nemzetiség a németséghez asszimilálódott.
A 19. század közepétől virágzásnak indult bortermelése (rajnai rizling, ottonel muskotály, oportó, siller fajták). A filoxéra idején az Amerikában dolgozó bachóváriak onnan hoztak ellenálló szőlőtöveket. Mára a németek elköltözésével a bortermelés is megszűnt.
1921-ben a román földreform idején román telepeseknek osztottak ki földeket, de többségük az 1950-es évekig visszaköltözött szülőfalujába. A szocializmus idején csak német tannyelvű iskolája működött, oda jártak a román gyerekek is.
1945-ben 438 sváb lakóját hurcolták kényszermunkára a Krasznodar környéki szénbányákba, közülük 57-en haltak meg ott. Az 1980-as–90-es években a svábok többsége Németországba települt.
Népessége[szerkesztés]
- 1900-ban 2099 lakosából 1971 volt német, 71 magyar, 39 román és 14 szlovák anyanyelvű; 2005 római katolikus, 34 ortodox és 13 evangélikus vallású.
- 2002-ben 1312 lakosából 1312 volt román, 105 német, 50 magyar, 36 cigány, 21 szlovák és 13 ukrán nemzetiségű; 1099 ortodox, 219 római katolikus, 136 pünkösdista, 30 baptista és 16 református vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus temploma neogótikus stílusban, 1865 és 1867 között épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
Források[szerkesztés]
- Helmut Wettel: Der Buziaser Bezirk. Temesvar, 1919
További információk[szerkesztés]
- A faluból elszármazott németek webhelye (németül) (angolul)
- Adatlap és fotók a katolikus templom orgonájáról (németül)
- A falu úrbéri térképe 1823-ból [2]
Képek[szerkesztés]
A római katolikus templom
Temetőkápolna
|