Csávos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csávos (Grăniceri)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Gyér
Irányítószám 307216
Körzethívószám +40 x56[1]
SIRUTA-kód 157291
Népesség
Népesség213 fő (2011. okt. 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság76 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csávos (Románia)
Csávos
Csávos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 26′ 22″, k. h. 20° 52′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 22″, k. h. 20° 52′ 59″

Csávos (románul: Grăniceri) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Közvetlenül a szerb-román határ mellett, Kisjenőtől nyugatra, Módos keleti szomszédjában, Módos, Surján, Tógyér és Gád közt, a Temes folyó bal partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Csávos Árpád-kori település. Nevét már 1256-ban említette oklevél mint a Tymus (Temes) közelében fekvő Chauas falut és annak vámját, mely a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott és melyeket a nemzetség osztozkodásakor Kelemenus bán fiai kaptak meg. Csávás ekkor Temes vármegyéhez Tartozott.

1274-ben Chawas néven írták és a Csanád nemzetségből való Csanád, Barabás és Fülöp fiai örökbirtokának megosztásakor Csanád fiainak: Dénesnek és Gergelynek jutott.

1333-1335 között a pápai tizedjegyzék is említette mint magyar lakosságú egyházas helyet Cauas, Chauas, Chavas formákban.

1337-ben a Csanád nemzetség tagjainak újabb birtokmegosztásakor a Makófalviak és a Telegdyek kapták meg.

1442-ben még vámos hely volt és Temes vármegyéhez számították.

A török hódoltság alatt sem pusztult el. Az 1717 évi összeírásban Chavosch alakban, a csákovai kerület községei között említették, 15 lakott házzal. Mercy térképén ugyancsak a lakott helyek között szerepelt.

1783-ban szerb lakosainak nagy része a Határőrvidékre költözött, helyükbe németek telepedtek.

1781-ben, a kincstári birtokok elárverezésekor Endrődy Mátyás alszámvevő vásárolta meg, kitől fia, Endrődy József örökölte, aki 1848-ig volt a helység birtokosa. Ő építette 1847-ben az itteni kastélyt is.

A kastélyt szép, gondozott park övezte és itt állt a régi Endrődy-féle családi sírkápolna is, várkapuszerű terméskövekből emelt felépítménnyel, mely később a Csávossy család sírboltja is lett.

Endrődy József halálával, a község 1850-ben a kincstárra szállt. 1850-ben Csávossy Ignácz vásárolta meg.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: Csávos, német-magyar-rácz falu, Torontál vármegyében, a Temes parton, Módossal átellenben: 394 katholikus, 98 református, 88 óhitű, 2 zsidó lakossal, katholikus templommal, gyönyörü kastélylyal, sörházzal, 21 6/8 egész telekkel. Földesura Endrődy József. Utolsó posta Nagy-Becskerek.[3]

1861-ben húsvét napján nagy tűzvész, 1863-64-ben pedig nagy ínség pusztított itt.

1910-ben 1050 lakosából 204 fő magyar, 695 német, 136 szerb volt. A népességből 806 fő római katolikus, 95 református, 149 görög keleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források[szerkesztés]