Muzslya
| Muzslya (Mužlja) | |
 | |
| Főutca és a római katolikus Mária neve temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | városrész |
| Alapítás éve | 1890 |
| Polgármester | Palatinus Ervin |
| Irányítószám | 23206 |
| Körzethívószám | 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 76 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Muzslya
Pozíció Szerbia térképén
| |
| é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 20° 24′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 20° 24′ 26″ | |
| Muzslya weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muzslya témájú médiaállományokat. | |
Muzslya (1955-ig Felső Muzslya, szerbül: Мужља / Mužlja, németül: Muschla) egykor önálló község, ma Nagybecskerek városrésze Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.
Fekvése[szerkesztés]
Nagybecskerek központjától 5 km-re délre, a Béga jobb partján található.
Története[szerkesztés]
A telepesközség alapítására 1890-ben került sor, ekkor Nagybecskerek külterülete. 1905-től Felsőmuzslya néven a Magyarországhoz tartozó Torontál vármegye önálló települése volt. Trianon után, 1920-tól osztozik a Nyugat-Bánság sorsában; előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része, 1941–1944 között német megszállás alá került Obermuschla néven, majd ismét Jugoszlávia birtoka. 1981 óta nem önálló, Nagybecskerek város 9. kerületét alkotja.
Ma a Közép-Bánság legnagyobb magyar közössége él itt.
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született[szerkesztés]
- Palatinus Aranka (1951) jogasz, magyar publicista és író
- Karl Miklós történesz, író
- Hallai Zoltán magyar publicista, történesz és író
- Sziveri János (1954-1990) költő
- Kovács László (1966) költő, szövegíró,
- Tóth Béla (1949-2006) képsőművész, költő
- Sándor Zoltán (1973) költő, író, műfordító, újságíró, szerkesztő
- Hallai Mihály festő, a MAKK elnöke és megalapítója
Itt tevékenykedett[szerkesztés]
- Jung Tamás (1818-1902) költő, muzslyai plébános, püspök
- Jelen Janez (1944) költő, pap, publicista, író
Kulturális élete[szerkesztés]
Az itt működő 'Sziveri János Művészeti Színpad' kiadásában jelenik meg 2004-től a Sikoly című irodalmi és művészeti folyóirat.[1]
Képek[szerkesztés]
Muzslya a templommal és a plébánialakkal
Az Emmausz kollégium, óvoda és templom télen
Az Emmausz kollégium, óvoda és templom télen
A Szervó Mihály-iskola és a posta
A Szervó Mihály-iskola
Az 2002-ben kiégett üzlet, Homokosnál
A küzdősportok otthona
A Főutca az 1902-ben épült katolikus templommal
Savio Szent Domonkos katolikus temploma (1994) az Újtelepen télen
Sándor Lajos mint kántor 2005-ben
Sándor Zoltán diakónus ismerőseivel és fiával 2005-ben
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A lap impresszumában 'Muzsla' szerepel.
Források[szerkesztés]
- Palatínus Aranka: A Szűzanya oltalmában (Szabadka–Muzslya, 2002)
- Karl Miklós: A dűlőutak szorgos népe. Adalékok Muzslya százéves történetéhez, 1890–1990 (Muzslya–Újvidék, 1990)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Muzslya honlapja
- Muzslya a Vajdaság.rs honlapon Archiválva 2011. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}
