Tiszaszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaszentmiklós

(Остојићево / Ostojićevo)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Csóka
Rang falu
Irányítószám 23326
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség 2324 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 88 m
Terület 63,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaszentmiklós (Szerbia)
Tiszaszentmiklós
Tiszaszentmiklós
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 53′ 27″, k. h. 20° 09′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 27″, k. h. 20° 09′ 51″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentmiklós
témájú médiaállományokat.
A görögkeleti templom
Az evangélikus templom

Tiszaszentmiklós (szerbül Остојићево / Ostojićevo, németül Sankt Nikolaus an der Theiß) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykikindától északnyugatra, Zentától délkeletre, Csóka, Hódegyháza és Padé közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Mai szerb nevét a Jugoszláv Királyság ideje alatt kapta Tihomir Ostojić irodalmárról, a falu szülöttjéről.

Története[szerkesztés]

Tiszaszentmiklós nevét már 1280-ban említették az oklevelek. A középkorban neve Rasán-Szent-Miklós volt. A település a Csanád nemzetség tagjainak ősi birtoka volt.

1280-ban a kunok kifosztották és felégették. Ekkor pusztultak el Pongrácz fiának, Tamás ispánnak az iratai is, ezért 1285. április 26-án IV. László király állított ki részére új adománylevelet.

1337-ben a település halastó felőli része a Telegdyeknek, a mezőség felőli része pedig a Makófalviaknak jutott.

1360-ban Telegdy Tamás kalocsai érsek és öccse Kelemen kapta meg a falut.

1475-ben özvegy Zombori Telegdy Tamásnénak is volt itt birtokrésze. 1514-ben Telegdy Gábor az ő részét a budai káptalannak adta el.

A török hódoltság alatt lakossága megritkult, 1557-1558-ban csak tíz szerb lakost számoltak itt össze. Ekkortájt Zombori Telegdy László és György hűtlenségbe miatt, I. Ferdinánd birtokukat elkobozta, és volt birtokrészüket 1558. október 9-én Bélavári Jánosnak és Telegdy Gáspárnak adományozta, majd 1561-ben Telegdy Mihály részét Kerecsényi László kapta meg, Makó László részét 1564-ben János Zsigmond fejedelem Varkocs Tamásnak adományozta, ezt az adományozást azonban a királyi adórovó nem vette tudomásul.

1582-ben a településen már csak öt szerb juhász lakott. 1653-ban Bélteki Pál és Olasz Pál kaptak rá nádori adományt.

1717-ben már 30 házból állott, és ekkor a csanádi kerületbe osztották be.

1779-ben Kis-Szent-Miklós néven Torontál vármegyéhez tartozott.

1781-ben Bogyó Mihály birtoka volt, akitől 1797-ben Jettin József nevű török vette meg, aki itt magának házat is építtetett. 1797. után német lakosság is költözött ide.

1811-ben Jettin József örökösök nélkül halt el, és ekkor a község a kincstárra szállt vissza.

1816-ban József nádor vette meg a kincstártól, 1831. után magyarok költöztek ide.

1910-ben 3530 lakosából 1376 magyar, 539 német és 1354 szerb volt. Ebből 1688 római katolikus, 385 evangélikus, 1363 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Razsán[szerkesztés]

Tiszaszentmiklóstól délre feküdt a középkorban Razsán falu, mely a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott.

Razsán az 1552. évi hadjárat alatt teljesen elpusztult.

Razsán falunak a középkorban már plébániája is volt, melyet az 1334. évi pápai tizedjegyékben is megemlékeztek.

Egyházas-kér[szerkesztés]

Egyházas-kér a középkorban a Kérabara nevű mocsár helyén feküdt, és ugyancsak a Csanád nemzetség birtokai közé tartozott. Tamás ispán itt építette fel nemesi kúriáját és innen gondozta uradalmát is.

Egyházas-kér templomát már az Árpád-korban (1247-ben) említették az oklevelek. A falut 1280-ban a kunok égették fel, de 1337-ben már ismét fennállt.

Itt született a Csanád nemzetség legnagyobb alakja: Csanád esztergomi érsek is.

Temerkény[szerkesztés]

A mai Tiszaszentmiklós és Csóka települések között feküdt egykor Temerkény falu is, mely szintén a Csanád nemzetségé volt és valószínűleg Bali bég 1529. évi rabló hadjárata alatt pusztult el.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4105 4265 4024 3678 3395 3040 2844[2] 2324[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1597 56,15
Magyarok 754 26,51
Szlovákok 181 6,36
Cigányok 82 2,88
Jugoszlávok 42 1,47
Horvátok 22 0,77
Szlovének 2 0,07
Muzulmánok 2 0,07
Macedónok 2 0,07
Csehek 1 0,03
Montenegróiak 1 0,03
Ruszinok 1 0,03
Románok 1 0,03
Németek 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1907-ben épült
  • Görögkeleti temploma - 1822-ben épült

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]