Tárcsó
Ellenőrzött
| Tárcsó (Старчево / Starčevo) | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bánsági | ||
| Község | Pancsova | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Irányítószám | 26232 | ||
| Körzethívószám | +381 13 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7473 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 107 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 77 m | ||
| Terület | 71,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 48′ 26″, k. h. 20° 42′ 17″44.807222°N 20.704722°EKoordináták: é. sz. 44° 48′ 26″, k. h. 20° 42′ 17″44.807222°N 20.704722°E | |||
| Tárcsó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tárcsó témájú médiaállományokat. | |||
Tárcsó (szerbül Старчево / Starčevo, németül Startschowa) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Pancsova községben. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Pancsovai járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 3831 lakosából 81 fő magyar, 980 fő német, 1 fő szlovák, 33 fő román, 1121 fő horvát, 1539 fő szerb, 48 fő egyéb anyanyelvű volt. Ebből 2075 fő római katolikus, 19 fő református, 84 fő ág. hitv. evangélikus, 1620 fő görögkeleti ortodox, 1 fő unitárius, 4 fő izraelita vallású volt. A lakosok közül 1989 fő tudott írni és olvasni, 585 lakos tudott magyarul.
Demográfiai változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3880 | 3676 | 4854 | 6545 | 7304 | 7579 | 7615[2] | 7473[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 6205 | 81,48 |
| Horvátok | 349 | 4,58 |
| Jugoszlávok | 204 | 2,67 |
| Magyarok | 111 | 1,45 |
| Cigányok | 88 | 1,15 |
| Szlovákok | 74 | 0,97 |
| Macedónok | 60 | 0,78 |
| Montenegróiak | 36 | 0,47 |
| Románok | 30 | 0,39 |
| Bolgárok | 27 | 0,35 |
| Németek | 15 | 0,19 |
| Muzulmánok | 15 | 0,19 |
| Csehek | 8 | 0,10 |
| Oroszok | 5 | 0,06 |
| Albánok | 3 | 0,03 |
| Szlovének | 2 | 0,02 |
| Bunyevácok | 2 | 0,02 |
| Ukránok | 1 | 0,01 |
| Bosnyákok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
