Kisszered
| Kisszered (Мало Средиште / Malo Središte) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Rendszám | VŠ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 89 fő (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 254 m |
| Terület | 4,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′ 01″, k. h. 21° 23′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 01″, k. h. 21° 23′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszered témájú médiaállományokat. | |
Kisszered (szerbül Мало Средиште / Malo Središte, románul Srediștea Mică, németül Klein-Sredischte) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése[szerkesztés]
Versectől északkeletre, a Verseczi-hegység alatt, Versec és Nagyszered közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kisszered nevét at 1717. évi kamarai jegyzék említette először Malo-Szeretiste néven. Ekkor 20 ház állt a településen.
Az 1723-1725-ös gróf Mercy térkép, Mal Sredisa néven, pusztaként tüntette fel, az 1761-es térképen pedig Mali Sredista alakban fordult elő, míg az 1783. évi térkép e helyen a Sredistie-kolostor-t tüntette fel.
1841-ben a települést Lazarevics Golub vásárolta meg a kincstártól.
1910-ben 637 lakosából 8 német, 612 román volt. Ebből 8 római katolikus, 629 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[1][szerkesztés]
| Lakosok száma | 436 | 435 | 405 | 295 | 223 | 161 | 120 | 89 |
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Románok | 95 | 79,16 |
| Szerbek | 15 | 12,50 |
| Magyarok | 6 | 5,00 |
| Muzulmánok | 2 | 1,66 |
| Horvátok | 1 | 0,83 |
| Jugoszlávok | 1 | 0,83[2] |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti temploma - 1878-ban épült a régi kolostor helyén, ezért a falut román lakói Pernyávának (zárdafalu) is nevezik
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
